Esküvői szertartás családtagonként? Pedig az jövedelmezőbb lenne - három nap is lenne, ami csak rólad szól:-) Én meg azt nem értem sose, hogy a szüleim már 50 év felett vannak, és ennyi idő alatt csak ennyi bölcsességet meg harmóniát gyűjtöttek magukba? Szép kis kilátások:-)

Az kétségtelen, hogy az egészség a legszebb ajándék, de sajnos ma már az egészséghez is pénz kell...

Szerintem az egészség a legszebb ajándék!:)
Főleg mondjuk így:
http://www.webbeteg.hu/index.php?page=kviz_teszt
Igaz i, stresszmentes pihi, csodaszép helyen!

óóóó, nem akartam ünneprontó lenni - látom azóta senki nem válaszolt...vagy mindenki nagyon el van havazva...mindettől függeltelenül én várom ám a karácsonyt! :)

hát a maguk szemszögéből nézve nekik kellemes a karácsony, hogy Te min mész keresztül közben, azt nem-igen lehet átérezni, csak ha végigjárja az ember...szóval hibáztatom is őket meg nem is... a karácsonyokon túl lehet lenni, azt kibekkeli az ember, talál benne apró örömöt, de mindig az jut eszembe, hogy mi lesz, ha egyszer férjhez akarok menni? - két esküvőt vagy hármat csak nem tarthatok? az esküvő meg nem a családról szól, hanem az párról - na ettól a gondolattól szoktam igazán szomorú lenni:(

annamari, én is ugyanezt taposom már évek óta, úgyhogy tudom, milyen lélekölő... már jópárszor elhatároztam, hogy na jó, külön családnak kiáltom ki magam, aztán a nagycsaláddal meg inkább megegyezek szülinapos-találkákban, az legalább nem egyszerre van nekik:-) De mindig úgy néznek rám, mint aki elárulja a család szentségét...merthogy azt épp ők teszik, az nem esik le nekik:-)

megintcsak egyetértek, Rapperswil, ma már nehezebb olyan karácsonyt teremteni, mint régen volt. A négyéves lányom pl. szülinapra is kapja a többtucat ajándékot (nagy a család, ha mindenkitől csak egyet kap, akkor is vagy 10 van), bontja egyiket a másik után, az első kettőnek még örül, aztán már csak a bontások habzsoló öröme, igazán észre se veszi, miket kapott, aztán a nagy bőségben igazán nem is tudja, melyikkel játsszon, s kiköt a rajzolásnál... Mennyivel nagyobb élmény lenne évente kétszer-háromszor (szülinap, mikulás, karácsony) mondjuk 2 nagyobb ajándék, amire egész évben készülni lehet... a többi alkalomkor (névnap stb.) csak apróságok lennének, és akkor lehetne örömteli, izgatott készülődés a karácsonyra. De hát hiába próbálkozom, visz magával mindenkit a legújabbkor lendülete. Arról már nem is beszélve, hogy most hogy magyarázom meg, miért van tele a város Télapókkal, netán zöld, kék, arany stb. ruhákban? Szóval nem könnyű...

Nekem frászt:) Az én szüleim elváltak, meg az ő szüleik is elváltak. Az elvált házastársak nem beszélnek egymással, vagy nagyon feszült a viszony - így aztán minden karácsonyból sokat tanulok arról, hogy milyen családot NEM szeretnék....Mivel nincs párom, és én ingázom az összes családtagom között - így nekem ez egy teher, ami megöli a karácsony meghittségét- pedig olyan szép ünnep:)

Van egy szép mondás: "Egy idő után akárhány karácsonyfát láthatsz, mindig csak egyet látsz, s a többi látszat". Hát én így vagyok vele valahogy: mindig az "ugrik be", mikor 5 éves voltam és egy hajas babát kaptam karácsonyra + a "Róka Miska megjavul" című mesekönyvet :-)) a bátyám meg egy távirányítós autót. Az igazság az, hogy ember legyen a talpán, aki a mai anyagias világban valamiféle meghittséget tud csempészni a szeretet ünnepébe. Az egész egy nagy rohanás, ki vesz drágább ajándékot, pénz - ugyan, az a legkevesebb! stb. Amikor eltelik az ünnep, mindig van egy feleszmélésem: ezért volt ez a nagy fennforgás? A legjobb, amikor szép hóesés van, minden csendes és az ablakok mögött látni a színes karácsonyfa-égőket. De ez sem olyan már mint rég. Rossz világ van, és ez mindenen otthagyja a lenyomatát. Sajnos.

Kíváncsi vagyok, kinek mit jelent a karácsony - nekem kettős érzés, egyrészt nagyon örülök, hogy együtt van mindenki, másrészt ölni tudnék tízpercnyi csöndért:-)