Mindig csak a munka!

2011. október 06.

Párod folyton dolgozik, és alig tölt időt veled? Ha nem dolgozik, akkor is a számítógép előtt ül, és alig tölt időt veled? Megmondjuk, miért van így, és mit tehetsz, hogy ez megváltozzon!

Veszekedni tudni kell
A konfliktusok elkerülhetetlenek minden párkapcsolatban – azt mondják, ha nem veszekedtek, akkor már baj van. És ez így is igaz: ha két ember szereti egymást, mélyen érinti a másik minden dolga – és bizony a mélyen érintés nem mindig a legkellemesebb. Ez persze vitákat, veszekedéseket eredményez, és ez akár idővel szakításhoz is vezethet – hacsak nem csináljuk okosan. Mert még veszekedni is lehet okosan, úgy, hogy az előre, és ne hátrább vigye a kapcsolatot. Ehhez azonban meg kell értenünk a másik nem gondolkodási módját, veszekedési stílusát, a vita mögött rejlő okokat. Hiszen ha megértjük, kezelni is tudjuk, és kapcsolatunk nem jut el a végső stádiumba. Mint mindent, a párkapcsolatot is építeni, gondozni kell ahhoz, hogy ne múljon ki végelgyengülésben – és a veszekedések az egyik legfontosabb terület, amelyre muszáj odafigyelnünk, hiszen a kapcsolatot ennél jobban csak a hűtlenség és a hazugság rombolja.

Mars azért dolgozik, hogy boldogok legyünk? 
Ám veszekedni nem is olyan könnyű. Főként, mert Mars és Vénusz egészen más stílusban műveli, egészen más dolgok „vörösposztók” a számukra, és egészen más módon tudnak kibékülni is. Amit mindenképpen kerülni kell Marsnál, az a „túl sokat dolgozol” téma. Mars ugyanis a munkát a nő iránt való törődésként fogja fel. Elvégre ő azért dolgozik, hogy Vénusz minél kényelmesebben és gondtalanabbul élhessen. Ez ősi ösztön, amelynek még helye is volt a múlt századokban, hiszen a férfi feladata volt, hogy megteremtse a nő megélhetését. Hiába változott azóta a világ, a férfibe kódolt ösztönök nem változtak. Bármennyire is nem úgy tűnik olykor, Mars egyetlen célja a szerelemben, hogy boldoggá tegye szíve választottját. Ha azt látja, hogy társa boldogtalan, azt saját kudarcaként fogja fel. Márpedig egy férfi egyetlen módon tudja kifejezni szeretetét, szerelmét: tettekkel. Ő nem fog hosszas lelkizésekben biztosítani bennünket arról, hogy mi vagyunk élete szerelme – nem, ő tenni fog, többek közt dolgozni fog. És ha erre azt kapja válaszul, hogy ezt bizony rosszul csinálja, rögtön a plafonon lesz.

Vénusz nem a munkát értékeli
Mert persze Vénusz számára nem a munka a törődés, ellenkezőleg. Vénusz azt szeretné, ha megkérdeznék, milyen napja volt, ha gyengéd csókokat kapna minden órában, ha Mars végigbeszélgetne vele egy éjszakát az érzéseiről, gondjairól, világlátásáról. Csakhogy Mars kotlik a számítógép előtt, és dolgozik, ha nem dolgozik, akkor pedig kotlik a számítógép előtt, és nem dolgozik.  És máris kezdődik a vita: te sose foglalkozol velem, az az átkozott gép fontosabb, mint én, a főnöködet kellett volna feleségül venned… és még sorolhatnánk. Mars pedig vagy ordít vagy megátalkodottan hallgat, mert épp most közölte vele élete szerelme, hogy amit érte tesz, azt inkább ne tenné. Hogy Vénusz is dolgozik, és igazából semmi szüksége nincs Mars keresetére? Ez valószínűleg így van, de a géneknek hiába beszélünk: a férfiúi génekbe bizony az van kódolva, hogy a nőt védelmezni és eltartani kell, s ha ettől a lehetőségtől megfosztják, akárha kasztrálnák. De hát akkor mi a teendő, hogyan értessük meg Marssal, hogy munkája csak önmagáért van, és nem is olyan nagy szó, hiszen mi is végigcsináljuk. A válasz sajnos: sehogy. Egy több évezredes beidegződést nem fogunk tudni felülírni a legütősebb érvekkel sem. Mars értünk dolgozik, és kész. Mars elvárja a dicséretet egy lenyírt pázsit után, a dédelgetést, ha sokáig dolgozott, a sajnálkozást nehéz munkája felett. És Vénusz jobban jár, ha bárhogy is berzenkedik az igazságérzete, megadja azt.

Mars munkát ad, Vénusz törődést akar
Persze azért Vénusz se jobb a Deákné vásznánál: ő is olyan dolgokat vár el, amely Mars természetétől teljesen idegen. Marsnak stabil, mindig biztos háttérre van szüksége: egy nőre, aki elé teszi a vacsorát, aki körülugrálja őt jogos és jogtalan igényei tekintetében, aki mindig vidám, kedves és ellensúlyozza a nehéz munka okozta kellemetlenségeket. Csakhogy Vénusz éppúgy dolgozik, épp annyi kellemetlenség éri, és ráadásul még családját sem készen kapja, neki kell megteremteni azt és fenntartani az őket összekötő légkört. Vénusz tehát jogosan várja el, hogy értékeljék ezt az erőfeszítését, és a rengeteg teljesítendő szerep mögött rejlő emberre és nőre a párja legyen kíváncsi, ő halássza elő és ő táplálja azt. És már itt is van a konfliktus gordiuszi csomója: a nő akkor tud szeretni, ha szeretet kap. A férfi is akkor tud szeretni, ha szeretet kap. A jó hír azonban, hogy a csomó átvágása egy egyszerű „szerepjátékkal” megoldható: játsszuk el, hogy Mars munkája a mi érdekünkben történik! Ettől Mars büszke és elégedett lesz, és máris hajlandó Vénusz lelki gondjairól érdeklődni, gyenge és támogatandó nőnek tekinteni, akinek a támogatás (hiszen a munka már megvolt) épp abban áll, hogy meghallgatja, vigasztalja és biztosítja szerelméről. Így mindketten megkapják, amire szükségük van, és ez nem feltétlenül álnok számítás: egyszerűen csak kiküszöböljük az ősi ösztönök és a modern világ közti ellentétet.

Egy levél a szívhez
De mit tegyünk, ha Mars tényleg túl sokat dolgozik-szórakozik ahhoz, hogy az elég legyen egy kapcsolat fenntartásához? Mi, nők, jobban tudjuk, mint a férfiak, hogy a kapcsolatot folyamatosan ápolni kell – Mars ezt sosem fogja belátni, tehát egyetlen lehetőség van: magunkra vállalni az irányítást, ráadásul úgy, hogy Mars úgy érezze, ő irányít. De hát elég okosak, rafináltak és finom lelkűek vagyunk ahhoz, hogy ezt meg is tudjuk tenni: tegyük is meg! Szervezzünk közös programokat, gyengéden csaljuk el párunkat a számítógép vagy a tévé elől (megvannak ehhez az eszközeink…), és ne tépelődjünk azon, miért nem ő teszi. Ha pedig a helyzet már-már kezelhetetlen: írjunk levelet. Írjuk le, mi bánt, pontosan: minden érzésünket, minden átsírt éjszakánkat, minden vágyunkat. Írjuk le azt is, nem Marsot hibáztatjuk ezért, ellenkezőleg, nagyra értékeljük a munkáját, de… és írjuk le, min szeretnénk változtatni. Ne feledjük: Marsnak az a célja, hogy boldoggá tegye Vénuszt. Ha nem vádaskodó, de önfeltáró, érzéseket taglaló levelet írunk párunknak, biztosak lehetünk benne, hogy „beleültettük a bogarat” Mars fülébe, ami addig fog zümmögni, míg csak boldognak nem lát bennünket. Értékeljük egymást, egymás másságát, ősi ösztöneit, irántunk való elkötelezettségét – és nem fogunk csalódni!