Füstbe ment terv…

2008. november 28.

Függőség – és a legtöbben nem gondolják magukat függőnek. Egyre több helyen tiltják, mégis alig csökken a számuk. Füstölgünk – még mindig.

Az Egyensúly Alapítvány által kért, dohányosok és leszokott dohányosok körében végzett kutatás ismét olyan eredményeket hozott, amelyek alapján nem igazán vagyunk hajlandóak leszokni az egészséget károsító dohányzásról. Hogy miért? Sok múlik azon, hogy nem is kezeljük igazi függőségként a dolgot.

Az első rágyújtásban és a leszokásban is óriási a szerepe a családnak, a barátoknak. A hazai dohányosokat gyenge leszokási hajlandóság jellemzi: tisztában vannak a szövődményekkel, a függőség tényével, mégis felmentik magukat. Bár egyre nyitottabbak az orvosi segítségre, ritkán élnek vele, ha megpróbálnak leszokni, azt egyedül teszik – főként a családjuk miatt. Ez derül ki az Egyensúly Alapítvány most közzétett országos reprezentatív kutatásából, mely alapján a háziorvos és a család együttes segítsége lehet a mentőöv a cigarettázóknak, hiszen azoknak, akik orvosi segítséggel próbálnak meg leszokni, hatszor nagyobb az esélyük a sikerre.

A családért lemondanánk róla – de a szándék még csak félsiker!
A kutatásban résztvevő dohányzókat, illetve a korábban dohányzókat is a család motiválná, motiválta leginkább (54 százalék) a leszokásra, a gyerekvállalás (46 százalék), és az anyagi okok (45 százalék) mellett. A mikrokörnyezet hatása már a rászokásban tetten érhető, hiszen a megkérdezettek több mint fele első alkalommal a barátok és a társaság miatt gyújtott rá, továbbá a dohányosok környezetében minden második ember cigarettázik.

Kell az orvosi segítség!
A dohányosok szerint a leszokáshoz nagy erőfeszítés és kitartás kell, a megkérdezettek háromnegyede próbált meg leszokni a cigarettáról egyedül, segítség nélkül, kevés sikerrel. Bár egyelőre csak mintegy 2 százalék fordult orvoshoz szenvedélybetegségével kapcsolatban, pozitívan értékelhető, hogy a válaszadók egyharmada nyitott volt arra, hogy szakember segítségét vegye igénybe.
„Az orvosi háttértámogatás lényege abban áll, hogy a szervezet egészségi állapotának felmérésével személyre szabott terápiát ajánl a háziorvos, tanácsot adhat a szükséges életmód változtatáshoz és egyben pszichés támogatást is nyújthat a hatalmas erőfeszítéssel járó leszokási folyamatban. Azoknak a dohányzóknak, akik orvosi segítséggel próbálnak lemondani káros szenvedélyükről, hatszor nagyobb az esélyük a sikerre” – hangsúlyozta Dr. Vajer Péter, családorvos.

A válaszadók átlagosan 2-3 alkalommal kísérelték meg abbahagyni a dohányzást, és alig több mint egy évig bírták cigi nélkül. Minden negyedik dohányosnál fordult már elő valamilyen dohányzással kapcsolatos egészségügyi szövődmény, mégis csak egynegyedük konzultált orvossal.

Kezeljük szenvedélybetegségként!
A megkérdezettek átlagosan 11-12 éve dohányoznak és naponta 15-16 szál cigarettát szívnak el. Az életkor emelkedésével nő a dohányzással töltött évek száma, és a naponta elszívott cigaretta mennyisége. (A függőség kialakulásának tipikus jellemzője!) A szenvedélybetegek szinte teljes köre tisztában van azzal, hogy a dohányzásnak súlyos következményei lehetnek, de nem betegségként kezelik, és nem fordulnak orvoshoz. Minden második dohányzó élvezetből cigarettázik, és mindössze közel egyharmaduk gondolja, hogy ő maga is függő.