Miből készül a hamburger?

2010. február 11.

Aggasztó képet tárt fel a különböző brit vidéki régiókban élő gyerekek élelmiszerekkel kapcsolatos tudásáról egy nemrég közzétett kutatás. Bár a kicsik a különböző növények és állatok fotóit többnyire jól felismerték, gondot okozott neki a hamburgerhús vagy a joghurtok alapanyagának azonosítása.

Csirke vagy marha?
A Cornish Mutual megbízásából készült kutatás során 4 brit vidéki régióban élő 6 és 8 év közötti  gyereket kérdeztek meg az általuk mindennap fogyasztott élelmiszerek eredetéről. Az  ezer kisgyerek részvételével készült felmérés szerint sokuknak gondot okoz ezek  alapanyagának ezek alapanyagának azonosítása.
 
Az eredmények szerint a gyerekek többsége képek alapján felismerte az élelmiszer alapanyagul szolgáló növényeket és állatokat. A kicsik 97 százaléka azonosítani tudta a bárányt, 98 százalékuk a csirkét, 99 százalékuk a disznót és 100 százalékuk a tehenet. A növények körében is jó, igaz közel sem ennyire jó arányokat mértek. A skála az esetek 98 százalékában felismert sárgarépától, és hasonló arányban azonosított kukoricától a csak 44 százalékos arányban eltalált fehérrépáig terjed.

A már kész élelmiszerekkel komolyabb gondok adódtak. Csak négyből egy gyerkőc találta el például, hogy a marhaburger marhahúsból készül, 43 százalék, hogy a fagylalt alapja a tej vagy tejszín, és éppen kétharmaduk tudta, hogy a burgonyaszirom alapanyaga a krumpli. Néhányan olyan bizarr válaszokat is adtak, mint hogy a chips nyúlhúsból vagy bárányból készül, a fagyi pedig sajtból, levegőből vagy halból, míg többen úgy vélték, a bacon alapja a ló húsa, a tojások a báránytól származnak, a sajt az egerektől, sőt pillangóktól ered, a joghurtot pedig pulykából vagy kacsából készítik.

A kutatás célja volt, hogy felmérje a kicsik zöldségekkel, húsfélékkel kapcsolatos ismereteit. Mivel a megkérdezett gyerekek Nagy-Britannia vidéki régióiban élnek, tudatlanságuk vagy épp figyelmetlenségük mindenképpen jelzésértékű- hiszen ha már a vidéki gyerekek sem tudják miből készül amit megesznek, akkor a városiak esetében mennyire lehet aggasztó a helyzet?!

Forrás:ELTE TÁTK Hírlevél