Az amisok különös világa

2011. szeptember 29.

Vajon hogyan lehet élni tévé, telefon, internet - egyáltalán elektromos áram nélkül? És miért is jó ez? Nyerj betekintést az amisok furcsa világába!

Kik azok az amisok?
Az amisok (amishok, ámisok) csoportja nem annyira vallási, mint inkább életmód-követő közösség. Vallásuk tulajdonképpen a kereszténység, azzal a „szigorítással”, hogy a Biblia parancsainak szó szerinti betartását tartják követendőnek. A világ számos országában vannak amis közösségek, a legtöbben az Amerikai Egyesült Államokban, Pennsylvania, Ohio és Indiana államban élnek. Ma körülbelül 260.000-en vannak, és számuk folyamatosan nő a bőséges gyermekáldásnak köszönhetően. Többségük a német nyelv pennsylvaniai dialektusát beszéli, hiszen eredetileg a Rajna folyó svájci szakaszának péartján éltek. Az 1600-as évek végén váltak el a protestáns gyülekezettől, és az 1800-as években vándoroltak ki Amerikába.

Hogyan élnek?
Az amisokat életmódjuk választja el a modern társadalomtól, amelynek vívmányait visszautasítják, mondván, csupán boldogtalanságot hoznak magukkal. Nem használnak semmit, ami elektromos árammal működne, nincs telefonjuk, tévéjük, nem vonulnak be a hadseregbe, nem veszik igénybe a szociális juttatásokat, nem fogadnak el semmilyen formában anyagi segítséget az államtól és nem kötnek semmilyen biztosítást. Nem utazhatnak repülőgéppel, vonattal vagy más géperejű járművel a közösség hozzájárulása nélkül. A tisztálkodás napja szombat, más napokon nem fürdenek, csak mosakodnak, zuhanyt sosem használnak. Vasárnaponként az egész közösség összegyűlik Istentiszteletre, amelyet általában egy háznál tartanak. A gyerekek csak 8 osztályt végeznek saját, egy tantermes iskoláikban, a további tanulást életmódjukhoz feleslegesnek tartják. Az amis öltözet egyszerűségével és régimódiságával tűnik ki. Színei a fekete, a fehér és a türkizkék. A lányok mindig, még kemény télen is szoknyát viselnek, a kendő és a kötény kötelező viselet. A férfiak hosszú nadrágot, nadrágtartót és zakót viselnek, valamint szalmakalapot hordanak. A ruhákon gombok helyett kapcsok vannak, mivel az amisok a gombokat túl díszesnek tartják.

Még az USA is meghajolt előttük 
Az amisok nemcsak a technikai vívmányokat utasítják vissza, a társadalmi rendszerből is visszavonulnak. A hivatalok képviselőivel – ha nagyon muszáj - csak vezetőjük jelenlétében tárgyalhatnak. Az 1960-as években az amisok önhatalmúlag és egyoldalúan felmondták az Egyesült Államok nyugdíjrendszerét, mivel hitük szerint nekik tiltott a nyugdíj. A kényszerítésükre irányuló próbálkozások kudarcot vallottak, mert a zálogként végrehajtott lovakért, tehenekért vagy más ingóságért kapott pénz fennmaradó részét - mondván, hogy az lopott - nem fogadták el. Végül az Egyesült Államok Legfelső Bírósága úgy döntött, hogy az amisok elkobzott tulajdonait vissza kell szolgáltatni, valamint jóváhagyta azt is, hogy a nyugdíjrendszerből kilépjenek.

Hogyan lesz amis valaki?
Amisnak voltaképp csak születni lehet, a hozzájuk való csatlakozás ritka, ámbár nem lehetetlen. És egy figyelemreméltó gyakorlat határozza még meg, hogy ki lesz végül amis: ha annak születik is valaki, dönthet, hogy a közösségben kívánja-e leélni az életét, vagy inkább a modern társadalomhoz csatlakozik. Hogy a döntéshez minden információt megkapjanak, a fiatalokat 18 éves korukban kötelező jelleggel ún. rumspringára küldik őket. Ekkor két évig a „való világban” kell élniük: mindent kipróbálnak, amit csak ki akarnak, moziba járnak, szállodákban laknak, alkoholt és akár drogot is fogyaszthatnak. A rumspringa végén pedig dönteniük kell, hogy visszatérnek-e az amis közösséghez, vagy a modern társadalomban kívánnak élni. Ha azonban ez utóbbi mellett döntenek, soha többé nem térhetnek vissza az amisokhoz, így családjukkal sem találkozhatnak.

Lehet, hogy tanulhatnánk tőlük?
Hogy ennek a számunkra talán riasztónak tűnő életformában „mégiscsak lehet valami”, azt a statisztikai adatok is alátámasztják: az amisok lélekszáma évente 1%-kal nő, miközben mindenütt népességfogyatkozás van (az abortuszt igen, de a fogamzásgátlást nem tiltják, bár nem is igen élnek vele), az öngyilkosok száma fele az országos arányoknak, az amis cégeknek (leginkább földművelő, kézműves cégek) pedig kevesebb, mint 10%-a megy csődbe, miközben az országos arány 50%.-os. Lehet, hogy lenne mit tanulnunk tőlük?