Ég a gyertya, ég...

2011. november 30.

Jön a Karácsony, sötétek a hosszú esték – ki ne szeretne ilyenkor egy-egy gyertyával ünnepi hangulatot varázsolni otthonába. Válaszd a neked valót!

A gyertyákat régen viaszból vagy faggyúból készítették – már kezdetben is, ami több mint 2000 éve volt. Bár az emberek életmódja nagyrészt a naphoz alkalmazkodott (vele keltek és vele feküdtek), de a világításra már akkor is szükség volt. Később pedig a luxus jele lett a gyertyák száma, anyaga. A viaszgyertyák jobb minőségűek, de drágábbak is voltak, így a szegényebbek inkább faggyúgyertyával világítottak. Ez azonban, mivel állati eredetű zsírokból készült, büdös volt, és egészségtelen is, miután, hogy szebbé tegyék, arzénnal keverték.

A gyertyák, a fény szimbólumaként a vallási szertartásokon is fontos szerepet játszottak. A keresztény egyházak szigorúan szabályozták, hogy az oltáron hány gyertya égjen.

Gyújts Te is gyertyát»

Szent Ágoston szerint a gyertya magát a megváltott embert is jelenti: "Amint a gyertya fényt áraszt a sötétségbe, úgy áraszt fényt az igaz ember ennek a világnak a sötétségbe." A gyertya végigkíséri az embert az életen, hiszen karácsony alkalmával éppoly jelentős, szimbolikus szerepet játszik, akár a születésnapi tortán vagy a halott mellett a ravatalnál.

A jelentős áttörést a XIX. század elején érték el, egy új anyag, az állati és növényi zsírokban fellelhető sztearin felfedezésével. Felismerték továbbá, hogy egy összefont (ma pamut alapanyagú) kanóc a viaszt megfelelően égeti, majd rávilágítottak a paraffin viaszégető tulajdonságára is. Így tudtak az eddigihez képest rövid idő alatt mindenki számára elérhető, jó minőségű gyertyát előállítani.

Gyertya-érdekességek

• A templomok oltárain égő hat gyertya az ima folytonosságát jelképezi, három a Szentháromságot, hét a szentségeket.
• Sokáig azt tartották, hogy a mennyországban mindenkinek van egy gyertyája – és addig élünk, amíg ez lángol.
• A magyar néphitben karácsony estéjén a család minden tagja gyertyát gyújt. Amelyiknek felfele száll a füstje, az kedves a Kisded előtt, a lefele szálló füst gyertyájának tulajdonosai pedig bűnösek.
• A "meggyújtani a viaszgyertyát" kifejezés a szüzesség elvételére utal.
• A régi Kínában a gyertyát - akárcsak a füstölőpálcát, - időmérésre is használták, amely során a leolvadt rész mennyiségéből kalkulálták ki az eltelt időt. 

Úszógyertyák – vízbe helyezve úszik a vízen. Nagyon különleges, és hangulatos látványt nyújt.
Méhviaszgyertyák: A méhviaszt a fiatal dolgozó méhek termelik. A méhviasz gyertya nemcsak természetes, hanem finom illatú és gyógyít is. A középkorban a méhviasz értéke vetekedett az aranyével, a cserekereskedelemben is használták a mézet és vele együtt a méhviaszt. A középkori templomokban jelent meg elsőként az ebből készült gyertya, melyet fűtésre és világításra használtak.

Gyertyák – varázsláshoz

A gyertya a tűz elem fontos jelképe. Szerepet játszik a varázslatokon, és egyéb szertartásokon. Ha valaki varázslásra szánja el magát egyáltalán nem mindegy, hogy milyen varázslásnál, milyen színű gyertyát használ, hisz más-más a színek jelentése, és mindegyik más jellegű varázslatot segít elő.

Fehér: minden célra alkalmas
Piros: szenvedély és alkotókészség
Kék: béke, bölcsesség, beilleszkedés
Narancs: munka, hivatás
Barna: barátság
Zöld: gyógyulás
Lila: spiritualitás
Fekete: ártalmas dolgok elhárítása
Sárga: ész, értelem
Ezüst:  látnoki tevékenység