Nahát, mik vannak!

2011. november 30.

Vannak, akik csomagokat dobálnak be az ablakon, vannak, akik whiskyvel itatják a Mikulást, mások meg lövöldöznek az udvaron – minden nemzet másképp ünnepli a karácsonyt. Összegyűjtöttük a legérdekesebb hagyományokat!

Finnország
Még a manókat is jóllakatják
A Karácsony előtti este, miután a gyerekek lefeküdtek, a szülők feldíszítik a lakást, előkészítik az ünnepi ételeket, így a gyerekek másnap hamisítatlan karácsonyi hangulatra és illatokra ébredhetnek. Fahéjas tejberizs az ünnepi reggeli, amelybe egy szem mandulát rejtenek – aki ezt megtalálja, a következő évben nagyon szerencsés lesz, fiatal lányok esetében pedig közelgő esküvőt jelez.
A szeretet ünnepét a finnek méltóan ünneplik: karácsony napján megvendégelik a velük élő háziállatokat, madáretetőket készítenek és helyeznek ki. Hagyományos karácsonyi italuk a glögg, a mazsolával, mandulával megbolondított fűszeres forralt bor. Az asztalt éjszakára is úgy hagyják, hogy az arra járó karácsonyi manók is belakmározhassanak.

Írország
Whiskey a Mikulásnak
Az írek imádnak mulatozni, amit mi sem mutat jobban, mint hogy náluk a karácsonyi ünneplést már december 13-án elkezdik, és a Télapó számára is jófajta whiskyt készítenek ki.  Karácsony előestéjén tejet és kenyeret tesznek az asztalra, az ajtót pedig nyitva hagyják, ezzel jelezve vendégszeretetüket és így terítenek meg jelképesen Máriának, Józsefnek és a kisdednek. Az ünnepi fogások különlegessége a lángoló, brandyvel fűszerezett plum puding, karácsony másnapján pedig lóversenyen vagy utcabálokon dáridóznak.

Lengyelország
Csillagles és asztali babonák
A lengyelek 24-én este mindannyian kint állnak, és az eget fürkészik annak reményében, hogy meglátják az első csillagot, a Gwiazdkát, amely a Betlehemi csillagot jelképezi. Aki először meglátja, elkiáltja magát, ekkor a családtagok ünnepélyesen köszöntik egymást és a karácsony ünnepét. Az asztal alá szénát és szalmát terítenek, ezzel szimbolizálva Jézus jászolban születését, a 12 féle gyümölcsből készült kompóttal pedig Jézus 12 apostoláról emlékeznek meg.
A karácsonyi asztalnál mindig párosan kell ülni, különben szerencsétlenség ér egy családtagot. A vacsora befejeztével pedig várni kell a házigazda jelére, ekkor egyszerre kell felállni, hogy elkerüljék azt a babonát, miszerint az hal meg legelőször, aki először áll fel az ünnepi asztaltól.

Görögország
Gonosz manók, varázshamu és szerencsepénz
A görög legenda szerint a Föld mélyén gonosz manók élnek (kalikandzaroszok), akik év közben folyamatosan a Földet tartó fa törzsét fűrészelik – karácsonykor aztán szünetet tartanak, és az emberek közé jönnek, hogy őket bosszantsák. A házban randalíroznak, károkat okoznak, elveszik az ünnepi ételt. Szerencsére távol lehet őket tartani, legkönnyebben a házi tűzzel – hiszen a manók félnek a sárga lángoktól. Az ünnepek alatt tehát a tűz sosem aludhat ki, hamuja pedig varázserővel bír, a földekre szórják, hogy bőséges termést hozzon. Az ünnepi lakoma fontos része a vaszilopta (kenyérféle), amelybe fémpénzt rejtenek – aki megtalálja, szerencsés évre számíthat.

Svédország
Vigyázat, az ajándékok alacsonyan szállnak!
Svédországban december végén minden ünnepi díszben ragyog, még a családtagok öltözékeiben is a karácsonyi színek dominálnak. A karácsony náluk rendkívül vidám ünnep, ezen az estén mindenütt csak „Julklapp” kiáltásokat hallani, ugyanis ő az, aki az ajándékokat hozza, s az ő nevét kiabálják a svédek, amikor épp a nyitott ablakon repítenek be egy-egy meglepetést szeretteiknek. Karácsonykor ugyanis minden svéd házban nyitva hagynak egy ablakot, hogy mókás ajándékokat dobálhassanak be egymásnak a barátok, január 6-án pedig az ünnepet egy közös karácsonyfa körüli körtánccal zárják le.

Ausztrália
A Télapó kengurun érkezik
A világ másik felén decemberben éppen hétágra süt a Nap, ám ez nem akadályozza meg az embereket abban, hogy karácsonyi hangulatot teremtsenek – az ausztráloknál például műfenyőt díszítenek, közös pikniket rendeznek a tengerparton vagy barbecue partival oldják meg az ünnepi vacsorát. A Télapó pedig természetesen kengurun érkezik az ausztrál gyerekekhez.

Németország
Fel a patákkal, vagy lövök
Németországban december 4-én aranyesőágakat raknak a vázába, amelyek karácsonyra kivirulnak, s gazdagságot hoznak a ház lakóinak. A gyerekeknek Karácsonymanó hozza a fa alá az ajándékokat, ők pedig úgy emlékeznek meg az ünnepről, hogy január 6-án háromkirályoknak öltözve járják az utcákat, és minden ajtóra felírják Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűjét. A mókából a felnőttek sem maradnak ki: az ördöglövészet igen zajos szokását már az 1300-as évek végén be akarták tiltani, de a németek azóta is rendületlenül kivonulnak az udvarra a karácsonyi vacsora után, hogy lefűrészelt csövű mordályaikkal óriási durrogtatást rendezzenek, és elűzzék a jászolból az ördögöt.