Öltöztesd ünneplőbe a lelkedet!

2011. november 30.

Manapság az ajándékvásárlási láz homályában előszeretettel feledkezünk el a Karácsony érzelmi, spirituális jelentőségéről  – pedig sokkal többet nyújt ez az ünnep, mint a szeretet tárgyakban való, gyors kifejezését. Készülj idén úgy a Karácsonyra, hogy az valódi érzelmi élményt jelenthessen!

Elvesztett Karácsonyok
A Karácsony ma már leginkább a vásárlási láz és a stressz időszaka – a hangsúly nagyon erőteljesen a materiális dolgokra helyeződik, mindenki a polcok tartalmát fürkészi, mázsaszám gyártjuk az ínyünket kényeztető ételeket, borral, tojáslikőrrel, családi koccintásokkal virágosítjuk jókedvünket. Holott a szeretet ünnepének leginkább a lélekről kellene szólnia: a család felé fordulásról, az érzelmek, közös értékek felszínre kerüléséről, a saját pszichikai és spirituális előrehaladásunk feletti számvetésről.

Az év legjobb lehetősége
A pihenés, az ellazulás az emberi lét szerves eleme: rendszeres alvás nélkül meghalnánk, bőrünknek, szerveinknek is szüksége van arra, hogy időnként kényeztessük őket. Azonban az ember nemcsak testből áll: lelkünk, érzelmi életünk is csak akkor működik akadálymentesen, ha olykor-olykor megállást, kikapcsolódást, feltöltődést biztosítunk számukra. A Karácsony szakrális jellege miatt különösen alkalmas időszak erre: ilyenkor koncentráltabban vannak jelen a pozitív emocionális energiák, a világ számtalan részén jelen lévő lelkiélet-intenzitás olyan erőteljes rezgést jelent, amely nagy mértékben segítheti egyéni előrehaladásunkat. Használjuk ki ezt a szép, emelkedett energiakörnyezetet, támaszkodjunk rá, hogy felhajtóereje magasra röpíthesse lelkünket!

Találjuk meg magunkban a szeretetet!
A szeretet olyan sokszor használt fogalom, amelynek valódi jelentőségét már-már elfelejtjük. Vajon átgondoltuk-e már úgy igazából Pál apostol híres szeretet-szavait? Vajon szerettünk-e már egyszer is így?: ”A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem múlik.” Ha szerencsések vagyunk, volt már ilyenben részünk: kedvesünkkel, szüleinkkel, gyermekeinkkel szemben érezhettünk ilyen mindent elsöprő szeretetet – teremtsük meg most a lehetőséget, hogy újra átélhessük azt a pillanatot, azokat a helyzeteket, amikor ilyen érzelmi ajándékot kaptunk! Szakítsunk rá egy fél órát, vonuljunk egy csendes szobába, gyújtsunk meg pár gyertyát, egy kellemes illatú füstölőt, és gondoljunk szeretteinkre! Vegyük sorra azokat a tulajdonságaikat, amelyek tisztelünk, kedvelünk bennük, gondoljuk át azokat az ajándékokat, amelyeket tőlük kaptunk: a törődést, a figyelmet, az áldozatokat! Valószínűleg türelmesebben és kedvesebben tudunk majd viszonyulni mindannyiukhoz egy-egy ilyen emlékező-relaxáció után.  



Éljük meg az életünket!
Az élet valódi történései nem a hétköznapok eseményeiben vannak: miközben szinte egy perc nyugtunk sincs, és úgy érezzük, folytonos pörgésben vagyunk, elmegyünk amellett, amelyek valójában fontosak: elmulasztjuk gyermekeink felvillanó mosolyait, szüleink lopva letörölt meghatódás-könnyeit, a ritka pillanatokat, amelyekben egymáshoz csapódik és egy másodpercre eggyé válik két lélek akárcsak egy-egy közösen felcsattanó kacajban vagy egy toleranciát sugárzó bátorításban. Pedig a valódi életet ez jelenti – az emberi érzelmekben, kötődésekben, összetartozásokban mutatkozik meg igazán, hogy kik is vagyunk, merre is tartunk, és mennyi ajándékot tudunk elfogadni a Földön tartózkodásunk szívfájdító-gyorsan elröppenő ideje alatt. A Karácsony az az időszak, amely alkalmat ad arra, hogy megálljunk egy kicsit, és belepillanthassunk saját életünkbe. Bármennyire is rohan körülöttünk a világ, érdemes szembefordulni vele, és ragaszkodni a szeretet ünnepének valóban ünnepi jellegéhez: legyen legalább ugyanolyan fontos a lelki, érzelmi életre való koncentrálás, mint a vásárlás, az ünnepi készülődés! Készüljünk tudatosan a Karácsonyra meditációval, emlékezéssel, célzott beszélgetésekkel, a szeretet lángjának felélesztésével!

Az igazi ajándék
Legyen idén kicsit másképp: a karácsonyi napok előtt szánjunk időt arra, hogy lelkünket is ünneplőbe öltöztessük. Naponta 10-15 percnyi csendes elmélyüléssel szebbé és emlékezetesebbé tehetjük a Karácsony csodálatos ünnepét. A családi összejövetelek alkalmával idézzük fel a kedves emlékeket, kérdezgessük szüleinket gyermekkorukról, fontos pillanataikról – mennyi mindent nem tudunk még róluk! Keressük meg magunkban is a gyermeket, gondoljuk végig egykori álmait, lehetőségeit –a Karácsony egyben találkozót is jelent: találkozót önmagunkkal, érzelmeinkkel, szeretteink lelkével. És ez az ünnep igazi ajándéka.