A Vonzás törvényének tévedése

2011. január 06.

Gondolatainkkal valóban lehetséges azokat a dolgokat bevonzani az életünkbe, amelyek boldoggá tennének bennünket - ám biztos, hogy jó ez így? Ha kapsz valamit, nem veszítesz el valami mást?

Mégsem ilyen egyszerű
A Vonzás törvénye nem más mint egy módszer, egy módszer arra, hogy hogyan tegyünk szert olyan dolgokra, amelyek boldogságunkat befolyásolják. Szingli vagy? Ha okosan alkalmazod a Vonzás törvényének technikáit, párra találhatsz. Nem szereted a munkád? Ha beveted a különféle vonzás-praktikákat, álmaid munkahelye köszönt rád. Egészségügyi gondjaid vannak? Tegyél meg mindent, hogy bevonzd az egészséget, és betegséged tovalibben. Valahogy azonban mégsem ilyen egyszerűen működnek a dolgok.

Gondolatainkkal sorsunk alakítjuk
A technikával nincs semmi baj: számtalan módon bizonyítást nyert már, hogy működik. Mindannyian megtapasztaljuk, ki így, ki úgy. Sokan pl. valóban megbetegednek akkor, amikor szimulálnak vagy éppen ezzel az indokkal maradnak távol a munkától. Egy kis rekedt hangú telefon a főnöknek, s lám, pár nap múlva valóban kapar a torkunk. Ez nem véletlen: a test „veszi az adást”, kijelentették, méghozzá a leghitelesebb forrásból, hogy beteg, tehát kötelessége tüneteket produkálni. Vagy elég csak arra gondolni, mitől olyan vonzó néhány, nem éppen trendi alkatú, külsejű nő – önmagukhoz való harmonikus viszonyuk átsüt a külsőn, gondolataik megteremtik a valóságban is elbűvölő kinézetüket. Szóval valóban képesek vagyunk a gondolatainkkal bevonzani életünkbe mindazt, amit szeretnénk. Akkor hát mi a gond a vonzás törvényével?

Az élet tanulóleckék sorozata
Akik kitartóan alkalmazzák a vonzás törvényének módszereit, legtöbbször sikerrel járnak. Meglesz a társ, a jó munka, a lakás, az egészség. Csakhogy ingoványos talaj ez, mondják a különböző vallások követői. Merthogy nem véletlenül hordozzuk azt a keresztet, amit épp hordozunk. Az élet: tanulóleckék sorozata, minden jó és rossz történés tanít nekünk valami fontosat, valamit, amivel gazdagítanunk kell személyiségünket. Aki hiába vágyik társra, lehet hogy azért kell megtapasztalnia a szingliséget, hogy megtanulja: önmagában is teljes az ember. Ha ezt a leckét elsajátította, már jön is a társ, mindenféle vonzásos technikák nélkül. Aki nem szereti a munkáját, talán azért kapta ezt a feladatot, hogy ráébredjen saját hivatására. Aki betegségekkel küzd, talán ez alatt a küzdelem alatt ismeri meg önmagát és környezetét. Ha ezeket a leckéket megtanultuk, nem lesz már többé szükség a tanító körülményekre, tehát jöhet a párkapcsolat, a jó munka, az egészség.



Amikor kell a pofon
Ám mi történik, ha a vonzás törvénye segítségével úgymond „érdemtelenül” jutunk hozzá boldogságunk tárgyaihoz? A lecke megtanulatlan marad, tehát új körülmények kellenek, hogy mégis megtanulhassuk. Esdekeltünk mondjuk egy jobb munkáért, miközben még nem ébredtünk rá valódi hivatásunkra. Ezért például bár megkapjuk a jobb munkát, elveszítjük mondjuk a vagyonunk egy részét, újrateremtésére külön munkákat vállalunk, s így találkozunk majd a valódi életfeladatunkkal. Mert a leckéket nem kerülhetjük el – bizony, mindenkinek vannak olyan dolgai, amelyekben „egy jó nagy pofon kell, hogy észre térjünk”. És bár a pofon akkor és ott nagyon fáj, utólag úgy gondoljuk, de jó is, hogy megtörtént velünk. Nem érdemes hát a vonzás törvényével befolyásolni a boldogsághoz szükséges javainkat, mert nem tudhatjuk, hol üt vissza… egészen másképp vehetjük hasznát!

A gyökerét öntözd, ne a fát
Először is gondoljuk végig, miért vagyunk abban a helyzetben, amelyben éppen vagyunk. Mi az, amit meg kell tanulnunk problémáinkból? Ha erre rájövünk, már könnyű dolgunk van – a vonzás törvényével ennek a leckének a tanulságait bevonzhatjuk életünkbe. Tegyük fel, aknés a bőrünk – és mikor a probléma mélyére ásunk, rájövünk, hogy ezekkel a szépséghibákkal tulajdonképpen a férfiakat akarjuk távol tartani magunktól. Túl sokat csalódtunk, túlságosan megégettük magunk... s mint tudjuk, „a macska, ha megégeti magát, nem ül többet a forró kályhakőre. De a hidegre se.”. Így vagyunk mi is, elvesztettük a bizalmunkat az erősebbik nem tagjaiban. Aknéink tehát azért vannak, mert tudat alatt így akarjuk megóvni magunkat az újabb sérülésektől. Ne úgy alkalmazzuk hát a vonzás törvényét, hogy azt kérjük, legyen tiszta és szép a bőrünk. Talán elérjük az eredményt, de a probléma marad, nincs bizalmunk – s akkor az élet egy más területét alakítja úgy a sors, hogy újra megtanuljunk bízni. Helyette ismerjük fel, miről árulkodnak szépséghibáink, és arra kérjünk gyógyírt: kérjünk nyitottságot, szerelemre való képességet és bátorságot, bizalmat. S ha mindezt megkapjuk, bőrünk is jelentős javulásnak indul majd. És így működik ez bármilyen vágy esetében: gondold végig, miért nem kaphattad meg még eddig vágyaid tárgyát, és a gyökereket javítsd ki – így vágyad teljesülése is javadat fogja szolgálni!