2011. április 06.
A Krisna-hit alapjai ![]()
A krisnások filozófiájának alapja egy több évezredes, rendkívül bonyolult vallási rendszer, amelyet a Védák könyve (amely tulajdonképpen nem csak egyetlen könyv, hanem egy többkötetes mű) foglal magában. Akár a keresztény vallásban a Biblia, a Védák könyve a hindu vallás szent irata – ie. 6000 körül született, tehát jóval régebbi, mint a Biblia; az emberiség legősibb dokumentumaként tartják számon. A Védák könyvében az egyik legösszetettebb filozófiai rendszer bontakozik ki: olyan fogalmak röpködnek, mint „önvaló”, „felettes én”, „legfelsőbb személyiség”, „hamis egó”. Összefoglalni hát néhány szóban nem is igazán lehet, de a legfontosabb tények a következők: az ember szemét hamis illúziók fedik el, a testének hiszi magát, holott valójában lélek, aki mintegy „ruhaként” öltötte magára ezt a testet. Sok-sok életen keresztül vándorol már mindenki, amíg elérheti végre az emberi létformát. Az emberi létforma célja az, hogy megértsük: öröktől fogva létező lelkek vagyunk, akik Isten részei, s hozzá kell visszatérnünk, hogy megszabadulhassunk az állandó születés- halál körforgásából. Isten örök hajlékába megtérve maradéktalanul boldogok lehetünk.
Kicsoda Krisna? Kicsoda Isten?
A hindu vallás több változatra szakadt az idők folyamán aszerint, hogy Isten melyik megjelenési formáját fogadja el az adott csoport. A hinduizmus szerint ugyanis Isten időről időre eljön az emberekhez, hogy megmutassa a hozzá vezető utat. Isten az idők folyamán már számtalan formában megjelent, ő volt például Jézus, Mózes vagy Buddha is. A hindu hit ilyen értelemben tehát rendkívül tág: minden, rajta kívüli vallást hitelesnek ismer el. Azt tartja, mindegy, hogy milyen úton jut el az ember Istenhez, a lényeg, hogy eljusson. És hogy Isten az egyik fajta népcsoportnak ilyen, a másiknak olyan formában jelent meg – ahogy épp a leginkább szót értett az adott kultúrával. A Krisna-hit a hinduizmusnak az a változata, aki Isten Krisna képében való megjelenését fogadja el. Úgy tartják, hogy Isten sokféle megjelenése során egyszer eredeti képében is eljött, s ő volt Krisna. Krisna a hagyományok szerint valamikor ie. 3200–3100 között élt, s akár Jézus, csodás tetteket vitt véghez, a Bhagavad Gítában (a Védák szent könyveinek egyike) pedig az áll, hogy Isten eredeti formáját Krisna képviseli. Ezért hát Krisnát tekintik a Legfelsőbb Személyiségnek, de ugyanúgy a többi vallás istenét is Krisna egy-egy megnyilvánulásának, tehát igaznak fogadják el. ![]()
Szertartások és szabályok
A krisnások szerint Istenhez úgy lehet leginkább elérni, ha szolgáljuk őt. Ez a szolgálat lehet a legapróbb is, egy ima, vagy csak az, hogy kertészkedés közben Isten teremtésének szépségére gondolunk. Hisznek abban, hogy a különböző szertartások (imádságok, meditációk, mantrák) hatásosak abban, hogy betekintést nyerhessünk a transzcendens világba. A hangok vibrációja pl. képes felemelni az elmét egy magasabb dimenzióba – fő mantrájuk, a „Hare Krisna, Hare Krisna, Krisna, Krisna, Hare, Hare/ Hare Rama, Hare Rama, Rama, Rama, Hare, Hare” mondogatásával megtisztulhat a szív, s meglelhetjük a megvilágosodást. Épp ezért szabályrendszerük is eköré csoportosul:
- Minden ételt Krisnának ajánlanak fel, mielőtt magukhoz veszik, így szentelve azt meg
- A fő mantrát egész nap mondogatják, és rendszeresen meditálnak
- Aki szerzetesnek szegődik, négy szabályt kell, hogy betartartson
1-Nem szabad húst, halat és tojást enni, mert az állatoknak lelkük van
2-Nem szabad szerencsejátékot játszani (még lottót sem)
3-Nem szabad alkoholt, drogot (ebbe a kávé és a cigaretta is beletartozik) fogyasztani
4- Szexuális életet kizárólag gyermeknemzés céljából szabad folytatni.
A krisnások hite tehát végtelenül szelíd hit: a jóság, a szerénység, a szolgálatkészség legfőbb értékeik, s maradéktalanul be is tartják ezeket. Hitrendszerük pedig ősi, tudományos és hiteles szent iratokon alapul, mentesen a szektarianizmustól és a blőd ezotériától.