2009. június 05.
Irracionalitás, asszony a neved
A nőnek nemcsak testi, de szellemi és lelki felépítése is különbözik a férfiétól. Az erősebbik nem racionális gondolkodása, konstrukciós készsége gyors, hatékony és határozott megismerést tesz lehetővé, míg a nő irracionális irányultsága és analitikus technikája a részletek alapos vizsgálatában és a tapasztalatok bonyolult kombinációjában nyilvánul meg. Szeretünk egy-egy témát apró ízeire bontani, rejtett tartalmakat fürkészni, s bizony, képtelenek vagyunk a dolgokat egészében, átfogó látásmóddal vizsgálni.
Ebben mi vagyunk a jobbak!
Ez azonban a spiritualitás tekintetében nagyon is a „mi malmunkra hajtja a vizet”. A transzcendens és a fizikai világ különbsége körülbelül olyan, mint a két- és háromdimenziós berendezkedés közötti eltérés: a pontok és vonalak univerzuma számára felfoghatatlan és értelmezhetetlen egy gömb vagy egy téglatest. A végtelent az emberi agy képtelen megérteni, ahogyan a spiritualitás világa is túlmutat gondolati, nyelvi képességeinken. A nő, mivel gondolkodásmódját egyébként sem jellemzi az egészben való látásmód, magától értetődőnek tekinti, hogy a szakrális valóság teljessége elérhetetlen számára, s ragyogó kombinációs képességével a megismert részletekből próbálja összefűzni azt a spirituális teret, amely felé hitét irányíthatja. A férfi ellenben ösztönösen az egészet kívánja látni, s nem tud elmerülni a részletekben, márpedig a transzcendens világban minden apró mozzanat egy-egy bonyolult univerzum, amelynek felkutatására egy emberi élet is kevés. A spirituális kutatás tehát olyan tevékenység, amely abszolút összhangban van a nő gondolkodásmódját jellemzőkkel: az irracionalitásra való fogékonysággal, az elemző hajlammal és a megismerés határainak és korlátainak elfogadásával.
Az érzelmek a mi asztalunk
A nő lelki felépítésében központi szerepet játszanak az érzelmek, s e téren jóval „műveltebbek” is vagyunk, hiszen egész életünk során emóciókat elemzünk. A spiritualitás központjában pedig soha nem a „tudható”, hanem az „érezhető” áll. A nő számára például a szerelem is egyfajta lehetőség arra, hogy általa átélhesse a lelki egyesülés misztériumát, a szeretet magnetikus erejét, az egó feloldódásának lehetőségét. Így a nő rendkívül fogékony a transzcendens világra, hiszen lelki beállítódásának fókuszában ugyanolyan értékek állnak: kapcsolódás és egyesülés az érzelmeken keresztül, az emberi kötődések fontossága, az anyagi helyett a megfoghatatlan iránti elkötelezettség.
A nő többet szenved
Egy nő az élete során –épp a kapcsolatok és emóciók jelentős szerepének köszönhetően- több lelki konfliktust kénytelen átélni. Egy szakítás például a férfi számára is nehéz, ám racionális gondolkodással és hozzáállással megoldandó probléma – a nő viszont a szenvedés legmélyebb poklait képes megjárni, mikor szerelmével elszakadnak a kötelékek. Ezenkívül egy maszkulin világban kénytelen élni, tehát eredendő értékeinek kiélésére vajmi kevés ideje és tere marad, leginkább elkendőzni kénytelen azokat. A szenvedés azonban valóban nemesít: gondoljunk csak bele, hogy a spiritualitás felé mindig fokozottabban fordulunk, ha épp harcok dúlnak lelkünkben. Így a nő lelkivilágát úgymond finommá morzsolják az átélt pszichikai vívódások, egóját porhanyóssá zúzzák a kénytelen elfojtások, önfeladások és kínokkal szerzett tapasztalatok – nyitottabbá válik tehát egy olyan világra, amelybe Énjén túllépve nyithat csak be.
Az anyaság mint spirituális kiképzés
A nő teste szentély, méhe az Élet Kapuja. A gyermekszülés misztikus élménye semmi máshoz nem hasonlítható transzcendens tapasztalás, ám a spirituális beavatás itt még nem ér véget. A gyermeknevelés során az anya megtanul lemondani vágyairól, Énje háttérbe szorul, hiszen bármit is szeretne csinálni az anya, a gyermek minduntalan akar valamit, amiért félbe kell szakítania vagy el kell odáznia a saját maga érdekében végzett tevékenységet. A keleti kultúrákban éppen ezért elsősorban a férfiak részesültek transzcendentális oktatásban, hiszen a nő az anyaság során olyan spirituális kiképzést kap, amellyel semmi nem ér fel.
Ma férfiként élünk
A mai nő nehézsége éppen abból adódik, hogy sokszor férfiként él és gondolkozik, hiszen a külső körülmények erre késztetik: még legfontosabb feladatát, a gyermeknevelést is kénytelen alárendelni a férfias munkatevékenységnek, s egyszerre több szerepkörben kell kiválóan helytállnia. Ezért rendkívül fontos, hogy visszataláljunk a bennünk rejtőző Valódi Nőhöz, s bár ez a mai, férfiértékek uralta világban hihetetlenül nehéz is, nem lehetetlen: ugyanis ha az elvárásokon és feladatokon túllépve kiteljesítjük női mivoltunkat, életünk minden területén, így a munka terén is sikeresek lehetünk, s megtalálhatjuk azt a harmóniát és boldogságot, amelyre mindannyian születtünk.