A nők mindent kibeszélnek?

2010. július 08.

Miért nem értik a férfiak a női, a nők meg a férfibarátságokat? Mit csinálnak a férfiak, ha barátkoznak, és miről bírnak annyit beszélni a nők a legjobb barátnőjükkel? Tényleg nincs titok két barátnő közt?

Férfibarátság: együtt csinálni valamit
A férfiak és a nők különbsége a barátságok terén is megmutatkozik: két pasi ugyanis úgy barátkozik, hogy együtt csinál valamit, két nő pedig leginkább együtt lelkizik. A férfiak számára mindez érthetetlen is: mit csinálnak a nők, ha nem fociznak, nem új vállalkozásokról ötletelnek, nem útvonalat terveznek, nem autót szerelnek? Mégis mi folyik a barátnői asztalnál? Ráadásul órákon át, úgy, hogy egy újság se kerül elő, a mobilon lévő képek se, egyáltalán: csak ásványvizek meg szómenés van, hát barátság az ilyen?! A nők meg ilyenkor cinkosan összenéznek, hát persze, hogy barátság, de még mennyire hogy az.

Női barátság: együtt merülni a lélek mélyére
A nők ugyanis meg azt nem értik, hogy lehet jóbarát két férfi anélkül, hogy órák hosszat beszélnének egymás legmélyebb bújáról-bajáról. Hisz míg a férfiak a külső világot térképezik fel, a nők a belső felfedezésére indulnak. Önmaguk és a barátnőjük lelki világának felkutatására egyaránt. „Hiába fürösztöd önmagadban,/ csak másban moshatod meg arcodat”- mondja József Attila, s a női barátságok szépen példázzák igazságát: a barátnőnkkel való beszélgetés közben olyan összefüggésekre, a problémák olyan gyökereire derül fény, amelyeket egyedül aligha fedeztünk volna fel. Épp emiatt csodálkozva pislogunk a pasikra: hogy lehet úgy barátkozni, ha nem ilyen beszélgetések vannak a barátság középpontjában?!

A nők mindent kitálalnak?
A jól informált pasik, akik tudnak róla, hogy a nők mindent elmondanak egymásnak, kínok kínját állják ki, ha kedvesüket sutyorogni látják a legjobb barátnővel. Merthogy ki tudja, miről folyik éppen a szó. Számukra elképzelhetetlen, hogy ennyi és ilyen intim dolgokat megosszanak a barátjukkal, de tisztában vannak vele, hogy bizony a nők nem így vannak ezzel. Barátnőjük olyan, akár egy-egy kedvenc regényhősük: mindent tudni akarnak a múltjáról, a jelleméről, hibáiról és erényeiről, családi, szerelmi és munkahelyi kapcsolataikról – ahogy egy regényben, az életben is szorosan nyomon kívánják követni a barátnőjük mindennapi történéseit. És ismételten értetlenül sandítgatnak az erősebb nem barátkozási szokásaira: hogy a fészkesbe nevezhetik egymást igazi barátnak, ha még egymás életébe is alig van belelátásuk?!

A szexuális titkoknak sincs esélyük
A férfiak pedig rendkívül sértőnek találják, hogy a nők bizony alaposan kitárgyalják párjukat is. A hajuk az égnek állna, ha olykor belehallgatnának egy-egy női csevelybe: terítékre kerülnek a konfliktusok, mégpedig szó szerint idézve a párbeszédeket („én ezt mondtam, erre ő azt mondta”), nyilvánosságot kapnak az sms-ek, akár még olvasásra is átadva, továbbküldetnek a fontosabb e-mailek („ezt kaptam tőle, mit szólsz hozzá?”), sőt, mindennek a teteje, még a szexuális szokások is elkotyogtatnak. Pedig nem arról van szó, hogy a nők pletykásak. Csupán arról, hogy legjobb barátnőiket ízig-vérig ismerni akarják, kialakítani azt a páratlan, egyedülálló kapcsolatot, amihez nincs más fogható.

Miért nem bírják a pasik, ha lelkizünk?
A nők a párkapcsolatukban is rendkívül fontosnak tartják a lelki kutakodást. A „beszéljük meg”-kezdetű mondatok azonban épp azok, amelyektől a férfi fejvesztve menekül. Nem csoda, hiszen az ő kommunikációjuk teljesen más: a problémákat ők nem megérteni, hanem megoldani akarják, gyorsan, hatékonyan. Ha ők mondanak egy mondatot, annak konkrét célja van. Ha egy nő mond egy mondatot, annak az a célja, hogy megteremtse a következőt. A férfiak mindig előre tudják, mit fognak mondani, míg a nő beszéd közben találja ki. A férfiak számára tehát a hosszas elemezgetés éppoly unalmas, céltalan és idegesítő, mint nekünk a meccseredmények vagy az autóalkatrészek felsorolása.  Kivéve persze, ha az ő személyiségüket elemezgetjük, természetesen csak a pozitív oldalait. Ám a valódi „lelkizés” megőrjíti őket. Fogadjuk hát el, hogy a férfi és a nő valóban két külön faj, és egymás kommunikációs, kapcsolat-kialakító szokásait nem érthetjük igazán. Viszont elfogadhatjuk és tisztelhetjük, és ha így teszünk, sokkal közelebb kerülünk a megértéshez, mint azt gondolnánk.