Amikor a test kimerül...

2009. február 17.

Egyre többet hallunk stresszről, menedzser betegségekről, pánikrohamokról, de mi vár azokra, akik megmagyarázhatatlannak látszó tüneteikkel orvoshoz fordulnak és mi az, amit saját maguk is megtehetnek a gyógyulás érdekében?

A stressz-szindróma elsősorban a nőket érintő jelenség. Ők azok, akik természetükből adódóan hajlamosabbak többet rágódni egy-egy problémán, miközben az anya-, feleség-, és munkahelyi szerepekben való tökéletes helytállásra törekednek. Egyre többet hallunk stresszről, menedzser betegségekről, pánikrohamokról, de mi vár azokra, akik megmagyarázhatatlannak látszó tüneteikkel orvoshoz fordulnak és mi az, amit saját maguk is megtehetnek a gyógyulás érdekében?

Holisztikus szemlélet
A fenti panaszokkal a betegek először a háziorvoshoz fordulnak. Az orvos aztán kezeli a tüneteket, vizsgálatok, szakorvosi kontrollok követik egymást. Mindannyian tapasztaljuk, hogy sokszor az egyik orvostól a másikhoz, ide-oda küldik a betegeket. Ez nem egyszerűen a szervezettség hiánya. Az orvostudományban lezajlott specializálódás (túlzott specializálódás) eredményeképpen ma már nem a beteget vizsgálják, hanem egyes szerveit. A helyzet azonban még ennél is rosszabb, mert a medikusok oktatásában évtizedekig tabutémának számított a lélek, a psziché kérdése, ezért a betegeknek meg kellett elégedniük az idegesség, jobb esetben a neurózis diagnózisával. 

A betegek gyógyításában alapvető fontosságú a holisztikus szemlélet - állítja Prof. Balázs Csaba endokrinológus. A holisztikusnak nevezett orvoslás célja, hogy az embert egységnek tekintse, a lélek és test, s nem a szervek mechanikus egységének. Ebben a szemléletben nyilvánvaló, hogy a szervezet egy állandó helyzet, az u.n. homeosztázis (pl hőmérséklet) megőrzésére törekszik.

A sztresszorok
A stresszorok, a szervezet egyensúlyát veszélyeztető külső és belső tényezők, azonnali hatást gyakorolnak az idegrendszerre, mely a következő tünetekben nyilvánul meg: pupilla tágulat, csökkenő nyálelválasztás, szívdobogás, szapora légzés, csökkenő gyomor- és bélmozgás, a húgyhólyag elernyedése.
A folyamatos stressz és annak fel nem dolgozása előbb-utóbb megbosszulja magát, s a szervezet jelez. Az állandó nyugtalanság, a látszólag minden ok nélküli idegesség alvászavart okoz. A stressz és az alvászavar együtt a hormonháztartás felborulásához vezet.
Franz Alexander orvos szerint a legtipikusabb pszichoszomatikus megbetegedés többet között a gyomor-nyombélfekély, magas vérnyomás, krónikus légúti gyulladás, izületi gyulladás, pajzmirigy túltengés.

Új felismerések
Ma már a betegségek lényegesen szélesebb köréről (nemcsak az előbb felsoroltakról) tudjuk, hogy a pszichoszomatikus kórképek sorába tartoznak-mondta el Prof. Balázs Csaba. Az elmúlt évtized egyik váratlan és nagy jelentőségű  biológiai felismerése volt, hogy a korábban pszicho-neuro-endokrin- és az immunrendszer nemcsak kölcsönhatásban van egymással, hanem közös biokémiai jeleket  használ. Ennek a  közös "nyelvnek" a  megfejtése a molekuláris biológia és genetika legújabb eredményeinek segítségével vált lehetségessé.

A pajzsmirigybetegségekről kimutatott, hogy jelentős részük autoimmun eredetű. Tehát nem egyetlen szerv, hanem a szervezet betegsége, vizsgálni és gyógyítani az egész embert kell(ene). Fontos az is, hogy a pajzsmirigy autoimmun betegségei gyakran más betegségekkel társulnak: szemészeti-allergiás- ideggyógyászati-, gyomor-bélrendszeri – szív és érrendszeri betegségekkel. Ennek jelentősége, hogy ezekre a társulásokra ritkábban gondolnak és külön-külön kezelik őket.

A test betegségének lelki tünetei
A beteg részletes kikérdezése során tudni kell, hogy milyen örökletes betegsége van és milyen egyéb betegségek (társulások).  A vizsgálat, a kezelés egyben stresszoldó is kell, hogy legyen. Az emberi szó a legtöbbet árthat, de használhat is. Az első pillanattól kezdve az orvosnak nemcsak néznie, látnia is kell, nemcsak hallania, de megértenie is kell. Nem lehet azt mondani, hogy valakinek a betegsége kizárólag testi vagy pszichés jellegű. A testi betegségben szenvedőknek pszichés tünetei vannak, a testi betegségekhez pedig mindig társulnak lelki tünetek.  Nagyon fontos, hogy az összefüggéseket kell keresni és megérteni a betegek tüneti között. Nem a laboratóriumi leletekkel kezdődik a kivizsgálás, hanem a beteggel. Ezt jó lenne orvosnak és betegnek egyaránt megszívlelnie.

Stresszkezelés 6 pontban A testi tünetek kezelésén túl törekedni kell a stressz állapot felismerésére és a stresszor megkeresésére. 1. Fel kell ismerni a változtatás szükségességét El tudjuk-e távolítani a stresszort?  El lehet kerülni? Tudjuk-e csökkenteni a stresszor behatásának idejét és erősségét? Tudunk-e új célt kitűzni? 2. Csökkenteni kell  a stresszre adott emócionális reakció intenzitását Nem reagálunk-e túlságosan? Próbáljunk meg úgy tekinteni a stresszre, mint egy olyan helyzetre, amelyet meg kell oldani, s nem olyanra, amely le akar győzni! Ne kérdezzük: mi lett volna, ha?...... 3. Meg kell tanulni, gyakorolni a stresszre adott fizikai és érzelmi reakció mérséklését Fizikai módszerek alkalmazása: -mély lélegzés, izomlazítás -zene terápia -gyógyszer(ek), feszültségoldók   4. Erősíteni kell a test fizikai állapotát („fit”, edzett állapot) - Mozgás: kerékpár, úszás, „jogging”, séta stb. - Dohányzás elhagyása, kávézás csökkentése - Több, jobb, rendszeres alvás 5. Törekedni kell az érzelmi állapot stabilitására - Társasági kapcsolatok kiépítése, fejlesztése - Reális célok kitűzése , ÖNISMERET!, frusztráció kerülése