Mennyit ér egy nő?

2009. március 04.

Akár elismerjük, akár nem, bizony, a „gyengébbik nem” értéke manapság sem teljesen azonos a férfiakéval. A legnagyobb gond azonban az, hogy mi magunk is hajlamosak vagyunk alulbecsülni női mivoltunkat. Légy tudatos a női lét szépségére, nagyszerűségére, és máris magabiztosabban mozoghatsz ebben a sokszor maszkulin világban!

Ádám Éva oldalbordája!
A nők és férfiak közötti különbségek a genetikai eltérésekre vezethetők vissza. Tudvalévő, hogy a nőknél a bal, míg a férfiaknál a jobb agyfélteke működése a meghatározó, ebből adódóan a férfi térben gondolkodó, analitikus, míg a nő az elvontabb, szavakban kifejezhető problémamegoldásokra fogékonyabb. Ezenkívül a nők kevésbé érzékenyebbek a stresszre, közlésvágyuk az önkifejezést jobban lehetővé teszi, mint a férfi szorongásait leplezni kívánó zártsága. Mindez egyetlen kromoszóma-eltérésnek, az X-Y különbségének tudható be. Ám, bármilyen meglepő, az ember fejlődésében tulajdonképpen csak egyetlen genetikai program létezik, az pedig a női! Tulajdonképpen minden gyermek kislányként jönne a világra, hiszen a program a női szervek kifejlesztésére ad utasítást, csak a magzati fejlődés során válik lehetővé, hogy az Y kromoszóma segítségével kisfiú születhessen. Végső soron tehát az egységes genetikai utasítás (a női nem létrehozása) arra utal, hogy az eredeti nem: a női, így biológiai értelemben Éva oldalbordájából nőtt ki Ádám…

Két nem, két faj
Persze mindez nem azt jelenti, hogy bármelyik nem is magasabb rendű lenne a másiknál. Épp csak: teljesen mások. Annyira, hogy a férfit és a nőt akár két külön fajnak is tekinthetnénk. Ily módon az összehasonlításuknak sincs sok értelme, hiszen a világnak abszolút különböző szegleteire fogékonyak. Olyan ez, mintha két külön bolygóról érkeztünk volna egyazon élettérbe – barátkozhatunk egymással, kialakíthatjuk a békés és gyümölcsöző együttélés szabályait, de végig megmaradnának alapvető különbségeink. Ami azonban a lényeg: ezeket a eltéréseket úgy kell kezelnünk, mint érdekes, izgalmas és csodálatos lehetőségeket, amelyek megteremtik, hogy tanuljunk egymástól, és amelyek révén esély nyílik arra, hogy létrehozzuk azt a harmóniát és egységet, amely magasabb szintre emeli földi létezésünket. Akár a jobb és a bal kéz példája: nem véletlen, hogy nem két jobb kézzel születünk: ugyanis ahhoz, hogy egy cselekvés eredményes legyen, szükség van egy segítő és egy tevékeny kézre, hiszen a támogató kéz megléte nélkül a jobb kezünk teljesen haszontalanná válna. Ketten együtt viszont nagyszerű dolgokat hozhatnak létre!

Légy büszke arra, hogy nő vagy!
A nők és férfiak megítélésénél a legnagyobb hiba tehát az összehasonlítás. Fogadjuk el, hogy nem lehetünk olyan erősek, kemény érzelműek, célorientáltak stb., mint férfitársaink. Helyette azonban egészen más előnyökkel rendelkezünk, amelyek egy cseppet sem kisebb erények, sőt! Egy férfibarátom egyszer azt mondta, hogy azért irigyli és tartja nagyon nagyra a nőket, mert ők egy maszkulin világban kénytelenek a másik nem szerepkörét és gondolkodásmódját is elsajátítani, s ezt meg is teszik. A férfit azonban semmi sem készteti ugyanerre, így csak a saját univerzumát ismeri, ily módon sokkal kevesebbet él meg a világból, mint nőtársa.

Női rafinéria – a világ sorsát mi alakítjuk!
Egy nő sokkal finomabb lelkülettel rendelkezik, így „lelki receptorai” képesek az élet olyan rezdüléseit is érzékelni, amelyek egy férfi számára láthatatlanok. Ne érezzük úgy, hogy a „női témák” bugyuták, hogy lelkizéseink elítélendőek, hogy kedvelt filmjeink, könyveink alatta maradnak a férfiak érdeklődését felkeltő dolgoknak! Egy nő rendkívül fogékony a magasabb lelki régiókra, és kedvtelései sokszor épp emiatt érthetetlenek a másik nem számára. Így például a nő állandó szépítgetési igénye nem más, mint bölcs érzékelése annak, hogy neki kell kézben tartania a világ jövőjét, a teremtés misztikumának fenntartását a család és a gyermek létrehozása által, hiszen a másik nem hajlamos erről megfeledkezni, és csupán saját céljait követni. A nő ezért ösztönösen szépíti önmagát és környezetét, hogy férfitársaik figyelme erre irányuljon, s ezáltal lehetőség nyíljon a testi-lelki egység megteremtésére, a szeretet legmélyebb megélésére. Ez pedig mindkét nem számára ugyanazt jelenti: az emberi lét legnagyobb ajándékát.