Szabadulj meg függőségeidtől!

2012. január 27.

A függőség, legyen szó akár dohányzásról akár csokievésről, valamilyen módon káros testi vagy lelki egészségünkre, és beszűkíti a világot számunkra. De vajon miért lesz valaki függő, és hogyan lehet megszabadulni tőle?

A függőség bezár, a leszokás kinyit
Alig van olyan ember, akinek ne lenne valamiféle függősége: a sorozatnézés,  az internetes játék vagy épp szenvedélye éppúgy dependenciának számít, mint a dohányzás vagy a túlzott alkoholfogyasztás. Persze a szappanoperák bámulásával nem romboljuk annyira egészségünket, mint a káros szerekkel, de szociális kapcsolatainkban, mentális egyensúlyunkban ugyanúgy sérüléseket okoz. Tulajdonképpen a személyiséget romboló függőségnek számít minden olyan tevékenység, amelyet nem mi irányítunk, hanem ő irányít bennünket – például megszakítunk egy beszélgetést, mert a nikotinhiány követeli  a magáét, vagy lemondunk egy találkozót, mert éppen egybeesne kedvenc sorozatunkkal. Egész egyszerűen: nem vagyunk szabadok. Ám csak rajtunk múlik, hogy azzá váljunk: ha elhatározzuk, hogy véget vetünk függőségünknek, visszatalálhatunk eredeti önmagunkhoz, és kinyílhat számunkra a világ.

Biztonságra és örömre vágyunk
Először is meg kell értenünk, hogy miből ered függőségünk – tudnunk kell, mivel állunk szemben, hogy felvehessük vele a harcot. Minden függőség gyökere az anya-gyermek viszony modelljében található meg: a csecsemő teljes mértékben édesanyjától függ, ez a függés pedig biztonságérzetet nyújt számára. A felnőttkori függés tárgyai is ezt a biztonságot nyújtják: a zsebben lapuló cigerratás doboz, a hűtőszekrényben lapuló sör, a felvett sorozat, az internetes játék otthonosságot, biztonságérzetet okoz, a velük eltöltött idő pedig (hamis) örömet okoz.  Persze az öröm mellett ott a negatív érzések hada is: minél inkább ellentétesebb egyéni érdekeinkkel a függőségi helyzet (pl. egészségünkre veszélyes az alkohol,  karrierünket gátolja az online játék iránti szenvedély), annál nagyobb a bennünk keltett szorongás, feszültség. Ez a pszichikai része – a legújabb kutatások szerint azonban a függőség inkább biológiai, mint lelki eredetű betegség!

Biológiai okok hozzák létre a függőséget
A függőség kezdete ugyan pszichikai tényezők függvénye, hiszen nem hiába fordul valaki póttevékenységek felé. Ám már ebben is szerepet játszanak biológiai tényezők is – figyelmeztetnek a kutatók. Ugyanis mindenki jutalomközpontja más és más: ami elég az egyiknek, az a másikban még nem tölti be az ürességet, és erősebb ingerekre van szüksége. A függőség pedig pillanatok alatt megjelenik, mivel a kialakulásában részt vevő központi agyterületek a jutalmazó rendszer részei. Az örömre való vágy megismételteti velünk a cselekvést, ami pedig az agyban fokozatosan az idegi szinapszisok átrendeződéséhez vezet. Az egész cselekvésrendszer „beég” az agyba, így ha már akarnánk, sem tudnánk másképp tenni. Mivel egy nagyon erős emléknyomról van  szó, rendkívül nehéz kitörölni, csupán elfojtani lehet. Erre mondják azt, hogy egy leszokott dohányos mindig dohányos marad, csak épp nem gyújt rá. A legfontosabb tehát nyilván a megelőzés – ám ha már ezzel elkéstünk, akkor is van megoldás.

A leszokás hatékony útja
Először is tudatosítanunk kell magunkban, hogy bizony, függők vagyunk. Ezzel párhuzamosan azt is, hogy ez nem azt jelenti, hogy akaratgyenge és rossz emberek vagyunk, hanem egyfajta betegséggel állunk szemben. Ha súlyos fokú a függőségünk (amely leginkább az egészségre káros szerek alkalmazását jelenti), meg kell békélnünk azzal is, hogy eltörölni nem, csak elfojtani tudjuk. Tehát ha leszokunk pl. az alkoholról, be kell tökélnünk, hogy ez azt jelenti, hogy bizony többé egyetlen kortyot sem ihatunk, hiszen függőségünk újra fellángolna. Ha ez az elhatározás megvan, két dolgot tehetünk függőségünkkel: vagy lecseréljük egy egésségesebbre (pl. a bennünk lévő követelő vágyat, hogy valamit rendszeresen és kissé fanatikusan űzzünk, hobbitevékenységekben, sportban, tanfolyamokban éljük ki), vagy pedig elnyomjuk – ez utóbbiban a pszichoterápia lehet segítségünkre. Az sem akadály, ha nincs lehetőségünk arra, hogy egyéni terápián vegyünk részt – számos ingyenes kisközösséghez is csatlakozhatunk, amelyek nagyon jó eredménnyel segítenek a leszokással való küzdelemben.