A főnök és én

2009. november 11.

Neked milyen főnököd van? Maximálisan megbízik benned? Esetleg atyai szigorral őrködik feletted? Netán nélküled moccanni sem bír? A vezető és a beosztott közötti kapcsolat ezernyi árnyalatú lehet – megnéztük, melyik az a három, amely igazán élvezetessé teszi a közös munkát!

Ha már felettünk van, pasi legyen!
Bármennyire is szeretjük szapulni az erősebb nem tagjait, ha pozíciókra kerül a sor, jobban szeretjük, ha főnökünk nadrágot visel – legalábbis ez derül ki a Torontói Egyetem nemzetközi felméréséből. Mind a stressz-szint, mind a munka okozta fizikai tünetek (kimerültség, alvászavar, hátfájás stb.) hangsúlyosabbak voltak azoknál a nőknél, akik női főnök irányítása alatt dolgoztak. Talán azért viseljük el jobban a férfiúi irányítást, mert a határozott vezetői tulajdonságokat náluk találjuk természetesnek, talán a női főnököktől ösztönösen is több empátiát és támogatást várunk, holott szerepköre ezt nem teszi lehetővé – mindenesetre jobb és sokszínűbb főnök-beosztott kapcsolat alakul ki ellenkező nemű kollégák között. És az erotikának ehhez semmi köze.

Vajon jóban lennénk, ha nem lenne muszáj?
A munkakapcsolatok sajátossága, hogy egy olyan közösségben alakulnak ki magánjellegű kötődések, amelynek tagjait nem mi választottuk. Barátainkat szabad döntéseinknek köszönhetjük, s olyan embereket gyűjtöttünk magunk köré, akiknek személyisége, életszemlélete közel áll a miénkhez, vagy számunkra rendkívül érdekes módon különbözik. Munkatársainkkal azonban csupán a közös szakmai terület köt össze, jellemük, szokásaik, világnézetük nem játszik szerepet a csoporttá szerveződéskor. Hogy kialakulhatnak-e szoros barátságok kollegiális viszonyban? Ki, de ez elég ritka – az egymás magánéletében való részvétel egy munkahelyváltás után idővel rendszerint megszűnik, az egyre ritkuló találkozások végül elkopnak. A főnök-beosztott viszony esetében pedig még kevesebb esélye van az igazán szoros magánkapcsolatnak, hiszen a pozícióbeli különbségek meghatározzák az egymás közti kommunikációt, s az igazán jó vezető tudja, hogy meg kell tartania azt a pár lépés távolságot, amely alapul szolgál a közös munkának. A férfi főnök és a női beosztott között mégis van néhány nagyon izgalmas és sok örömet hozó kapcsolati mód – lássuk a három dobogósat.

1. Alkoss, és én vezetlek – a Partner Főnök
Amikor a közös munka egyben közös célt is jelent, a főnök és a beosztott közötti viszony a kölcsönös tiszteleten és azon alapul, hogy ki milyen típusú tevékenységre képes. A vezető elismeri, hogy képtelen lenne beosztottja munkakörének feladatát ellátni, s annak minden szakmai vonatkozását teljes egészében kollegájára bízza. A beosztott pedig pontosan ismeri saját határait, és jól tudja, hogy az irányítás nem az ő asztala, s nem is szeretné ezt a felelősséget felvállalni. Az, hogy valaki képes egy kézben tartani a munkafolyamatokat, döntéseket hozni és célokat meghatározni, nem jelenti azt, hogy magasabb rendű készségekkel rendelkezik, mint az erre alkalmatlan személy, hiszen a vezetői képesség is csak egy a sok közül. Ezt mind a főnök, mind a beosztott tudja, és kölcsönösen tisztelik egymás erősségeit.

2. Mi is lenne velem nélküled? – a Távirányított Főnök
Vannak vezetők, akik remekül tudják, mit kell tenniük – már ha áll valaki mögöttük, aki megmondja, mikor és kivel. Az olyan beosztott, aki anyáskodó gondoskodással ilyenkor kézbe veszi zseniális, ám a hétköznapok világában teljesen elveszetten ténfergő főnökét, aranyat ér. Egyszerre élő határidőnapló, öltöztető- és étkeztető nővér, sőt, olykor alteregó, aki még a házassági évfordulós ajándékot is saját kezűleg csomagolja be és tuszkolja főnöke táskájába. A távirányító nála van, és Főnöke hálásan pislog rá mindannyiszor, amikor megnyomja azt a gombot, amelyre éppen szükség van. Ha a beosztott szívesen vállalja fel „a Főnök főnöke”-szerepkört, és elégedettséggel tölti el nélkülözhetetlenségének tudata, valamint a gondoskodás jóleső érzése, élvezetes munkakapcsolatnak lehetnek részesei. A Távirányított Főnök ugyanis egyrészt mindig hálával viszonyul beosztottjához, másrészt sosem kérdéses mindenese státusza és értéke, hiszen nélküle tapodtat sem tudna mozdulni.

3. Édes lányom, megcsavarom a füled, ha megint elszúrod! – a Fater Főnök 
Ha az évek során a Főnök már végigélte három szakításunkat, két költözésünket, számtalan menzeszhisztinket, dicsért a sikerért, letolt a kudarcért, és mindvégig atyai szeretettel kísérte tevékenykedésünket, akkor a Fater Főnök szeretnivaló figurájával van dolgunk. Ő az, aki szívén viseli személyes sorsunkat, és előremenetelünket úgy felügyeli, mint aki felelősséget vállalt azért, hogy év végére két jegyet javítunk. Ha hibázunk, jóval közvetlenebb hangú letolásban részesít, mint a szokásos főnöki dorgálás, és bizony egy hozzáértésünket faarccal lefitymáló vezetői megrovás helyett még azt is szívesebben vesszük, ha a Fater Főnök hátsó felünk náspángolásával fenyegetőzik.

Bárhol is dolgozunk, a főnök milyensége meghatározza egész munkahelyi létünket. S mert ott töltjük életünk számottevő részét, rendkívül fontos, hogy ez pozitív irányú legyen – hiszen nagyszerű ajándék, ha minden nap úgy mehetünk be a munkahelyünkre, hogy tudjuk, ma is örömteli dolgok elé nézünk!