Tusfürdő kontra szappan

2009. március 26.

Manapság az üzletek polcai roskadoznak a legkülönfélébb szappanok és tusfürdők kínálatától, érvek és ellenérvek szólnak mindegyik mellett, azonban, hogy a bőrtípusunknak mégis melyik a legmegfelelőbb, így is nehéz eldönteni.

Miből készül a szappan?
Bár nem volt minden ősi kultúra szerves része a szappan, azt biztosan állíthatjuk, hogy a legősibb tisztálkodószerünk, használatáról az emberiség történetének kezdetétől vannak emlékek, bizonyítékok. Mivel alapanyagai a természetből könnyen hozzáférhetőek, hatékonysága pedig megbízható, nem is csoda, hogy évezredek alatt sem kopott ki a használatból. A modern kutatásoknak, és a tusfürdő feltalálásának köszönhetően a szappan, összetételét tekintve nem sokat, az alapanyagok minőségét tekintve viszont némiképp változott. A bázisát az állati és növényi eredetű zsírok adják, a modern kozmetikaiparban elsősorban kókuszzsírt, olívaolajat, pálmaolajat és egyéb állati zsíradékot használnak fel. Hogy a tusfürdőkkel is felvehessék a versenyt, kerül még bele némi illat- és színezőanyag.

A tusfürdők
Manapság az üzletek polcai roskadásig vannak tömve a legkülönfélébb, és minden igényt kielégítő tusfürdőkkel, nehéz helyzetbe hozva ezzel a vásárlót, aki mindössze a bőrének legmegfelelőbbet szeretné kiválasztani a temérdek lehetőség közül.
A tusfürdők összetételének alapját a víz adja. A bőr kíméletes tisztántartása érdekében tartalmaznak ún. emulgeáló szert, amely egy olyan segédanyag, ami a zsírban oldódó koszt zsírban oldhatóvá teszi – mivel a testünkön lévő kosz többnyire zsírban oldódik. A tusfürdők többnyire tartalmaznak még glicerint, vazelint, parafint  lanolint, ásványi sókat, vitaminokat, illatanyagokat, bőrkondícionáló anyagokat és minimális mennyiségű tartósítószert. Az összetevők közül a vazelinről és a parafinről érdemes tudni, hogy nem allergizáló bőridegen anyag, ennek megfelelően a bőr mélyebb rétegeiben nem tud felszívódni, inkább eltömíti a pólusokat; a lanolinról a legfrissebb kutatásokból kiderült, hogy allergizálja a bőrt, tehát az érzékenyebbnek érdemes kerülni. Az ásványi sók a tusfürdők folyékonyságát szabályozzák, míg a vitaminok, különösen az antioxidáns vitaminok, lassítják a bőr öregedését, és a  kollagén pusztulását.

Tusfürdő kontra szappan
A szappan kémhatását tekintve lúgos bázisú, ami azt jelenti, hogy a savas kémhatású bőrünkről hatékonyan oldja a durva koszt. Lévén, hogy a finom női kezek, pláne egyéb testrészek, ritkán érintkeznek gépzsírral és egyéb nehezen eltávolítható, makacs szennyeződéssel, testünk tisztán tartásához ettől némiképp bőrkímélőbb megoldás is elegendő. A jó minősígű alapanyagokból és válogatott összetevőkből készült tusfürdők erre kínálnak megoldást. A tusfürdők, ahogyan a bőrünk,  is enyhén lúgos kémhatásúak, ennek köszönhetően nem irritálják a bőrt, és nem kezdik lebontani a testünket körülvevő savköpenyt, amely hozzátartozik a bőrünk természetes védekezőképességéhez. Ha ez a védőréteg sérül –melynek egyik jele, hogy kiszárad a bőrünk -  könnyebben kialakulnak bizonyos bőrbetegségek.

Melyik bőrtípusnak mit ajánlunk?
A száraz bőrűeknek érdemes egy picit magasabb olajtartalmú tusfürdőt használni (pl. már kaphatók olívaolajos tusfürdők), ahogyan az idősödő bőr is extra ápolást, és odafigyelést kíván. Az idő előrehaladtával a faggyúmirigy termelése csökken, valamint a bőr rugalmasságát és feszességét adó kollagén is pusztulni kezd. Ezeket a folyamatokat ellensúlyozva szintén érdemes olajosabb, és plusz vitamint tartalmazó tisztálkodószert  választani. A zsíros bőrüek pedig akár a szappant is választhatják, mivel a bőrük az átlagosnál  több faggyút termel, így a szappan által eltávolított zsíros réteg bőven pótlódik. 

Tipp: a Dove tusfürdők ¼ rész hidratálókrémet tartalmaznak, ígylegkímélőbb módon tisztítja és a bőr mélyebb rétegeit táplálva, egyben ápolja a bőrt - árulja el dr. Balatoni Tímea bőrgyógyász, a Dove bőrápolásról szóló sajtómegállóján.