2008. január 21.
Mostanában több ünnepet, ünnephez kapcsolódó szokást is importáltunk külföldről. Hogy ennek örülünk vagy sem, az biztos, hogy egyre kevésbé vonhatjuk ki magunkat a hatásuk alól. Egyre jobban beveszik magukat életünkbe, és lassan itthoni szokásokká válnak. De honnan jön Valentin, vagy magyarosabb Bálint-nap szerelmi szokása?
Ki volt Valentin?
A Valentin-nap hagyománya keresztény és római gyökerekből egyaránt táplálkozik, és több verzió is van arra, hogy jött létre ez az ünnep, hiszen a katolikus egyháznak legalább három Valentin nevű mártírja volt.
Az egyik legenda szerint Valentin harmadik századbeli pap volt Rómában. Amikor az akkori császár: II. Claudius rájött, hogy a nem házas férfiakból jobb katonák lesznek, megtiltotta a házasságkötést. Valentin atya viszont továbbra is összeadta a párokat. Amikor ez kiderült, halálra ítélték.
Egy másik történet szerint ő maga küldte el az első Valentin-napi üdvözletet. Amíg börtönben volt, beleszeretett börtönőre lányába. Kivégzése előtt írt a lánynak egy levelet, amit úgy írt alá: „Valentinodtól” – ezt a kifejezést angolul ma is használják. Bármelyik történetben is hiszünk, az biztos, hogy egy bátor, és főképp romantikus emberről szólnak, nem csoda, hogy a középkorban az egyik legnépszerűbb szent volt!
Pogány ünnepek
Ha a keresztény hagyományokra hallgatunk, akkor halálának évfordulóján ünnepeljük a szerelem napját, ha viszont más elméletekre hallgatunk, akkor az is lehet, hogy a keresztény egyház így próbálta más mezbe bújtatni a pogány Lupercalia fesztivált, ami a római hagyományok szerint a tavasz kezdetét ünnepelte, és a megtisztulás időszakának számított. Ilyenkor kiseperték a házakat, és sót szórtak szét. E mellett termékenységi fesztivál is volt, ahol egy kecskét, és egy kutyát áldoztak fel a termékenység és a megtisztulás érdekében. Ezután a kecske vérbe mártott húsával a fiúk az utcákat járták, és megérintették a nőket, akik ezt cseppet sem tartották undorítónak, inkább örültek neki: hiszen azt tartották, hogy abban az évben ez biztosítja számukra a termékenységet. Ezek után a hajadonok bedobták nevüket egy urnába, amiből aztán az agglegények kihúztak egy nevet: a pár egy évre összetartozott, és ez a kapcsolat sokszor házassággal végződött. Később aztán ezt a szokást törvényen kívül helyezték, mint vallásellenest.
A középkorban Franciaországban és Angliában február 14-ét úgy tartották számon, mint a madarak párosodási szezonjának kezdetét, és így a romantika napját. A legelső Valentin-napi üdvözlet, amit ismerünk, Charles, az Orleans-i herceg verse volt feleségéhez 1415-ből. Ekkor a herceg éppen a londoni Tower rabja volt. Későbbi királyi üdvözletek is maradtak ránk!
Nagy-Britanniában már a XVII. században széles körben ünnepelték a szerelem napját, és nem is kellett sok idő, hogy minden néprétegben rendszeressé váljanak a szerelmesek és barátok között küldött kézírásos üzenetek. A XVIII. század végére nyomtatott levelezőlapok váltották fel a kézzel írt üzeneteket, és ez különösen abban a korban volt kedvező, amikor nem lehetett túl szabadon kifejezni az érzelmeket.
Ma több millió lap és ajándék cserél gazdát, és ezek 85%-át nők veszik meg és küldik el!