Fenyeget a HPV!

2008. szeptember 05.

Az utóbbi 20 év kutatási eredményei bizonyították, hogy a rosszindulatú daganatok legalább 20 százalékát vírusok okozzák. Leggyakrabban a HPV.

A jelenlegi terápiás lehetőségek birtokában a HPV nem gyógyítható, ám 2006 őszétől létezik egy védőoltás, mely a külföldi megjelenést követően már hazánkban is elérhetővé vált. Dr. Szőnyi Györggyel, a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság (SzNPTT) főtitkárával, a téma szakértőjével beszélgettünk, ő adta be az első védőoltást Magyarországon.

A méhnyakrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés, mely a nőket sújtja világszerte. Ma már bizonyított tény, hogy a megbetegedések döntő többségét a HPV okozza. Mit mutatnak a statisztikai adatok a vírus terjedését illetően?

A HPV a világon évente kb. 550 ezer méhnyak- és más rákos megbetegedés kialakulásáért felelős, ami az összes daganatos betegségnek 6,1 százaléka. A becslések szerint 2006-ban közel 650-en haltak meg naponta méhnyakrákban. Ennek értelmében a fejlett országokban 100 000 lakosra évente 10 új megbetegedés esett, a fejletlenebb országokban pedig 40. Magyarországon 2004-ben 1188 méhnyakrákesetet regisztráltak, ebből 493-an meghaltak.

Mik a legfontosabb tudnivalók a HPV-vel kapcsolatban?

A vírus alapjában véve nem egyetlen kórokozó. Több, apró részleteiben eltérő vírus gyűjtőneve. Az eddigi kutatások 130 típust azonosítottak, melyek között szerepelnek alacsony rizikójú (például HPV 6-os, 11-es) és magas rizikójú (például HPV 16-os, 18-as) vírusok. A HPV 6-os és 11-es típusok a genitális szemölcsök (condyloma) közel 90 százalékáért felelősek, míg a HPV 16-os és 18-as típusok a méhnyakrák több mint 70 százalékát okozzák.

A világon körülbelül 630 millió HPV-fertőzött ember él. A HPV nemi úton terjed, előfordulási kockázatát növeli a partnerek gyakori váltogatása és a túl korán elkezdett szexuális élet. Egy HPV-vel fertőzött férfi női partnereit könnyűszerrel tovább tudja fertőzni. A HPV osztódásra képes sejteket fertőz meg. A betegség az első időben klinikai tünetek nélkül, lappangó (látens) fertőzésként van jelen a szervezetben. A lappangás magyarázata abban rejlik, hogy a fertőzés lokális, és a szervezet immunrendszere nem indít nagymértékű támadást. A látens fertőzés viszont idővel vagy szaporodási, végső stádiumként a klinikai fertőzés fázisába mehet át, de spontán módon el is tűnhet.

A vírusmentesség nagymértékben függ a páciens immunrendszerének ellenálló képességétől. Nők esetében a fertőzés első jelei a citológiai vizsgálaton derülnek ki. Ezt a vizsgálatot az állam 3 évente támogatja, ám a rendszeres nőgyógyászati vizsgálat és szűrés optimális esetben évente egyszer ajánlott. Pozitív HPV-re utaló eredménynél ma hazánkban kötelezően félévente újra ellenőrizni kell a HPV jelenlétének mértékét. Az eredménytől függően további bonyolult vizsgálatok következhetnek, hogy pontosan meghatározzák a jelen lévő vírustörzset.

Figyelni kell az első tünetekre

Az egyes stádiumoknak megfelelően milyen tünetekről beszélhetünk?

A méhnyakrák kialakulásának első tünetei a bővebb folyás és a vérzés. A vérzés valamilyen mechanikai inger következtében jelenik meg, akár a szexuális aktust követően is. Később ez spontán módon is megjelenhet. Amennyiben akkor még mindig nem derül fény a betegségre, akkor a környező területekre történő átterjedés során már fájdalom, székelési és vizelési panaszok is jelentkeznek.

Seufert-Szántó Orsolya

A cikk folytatását a szeptemberi  Diéta&Fitnesz magazinban olvashatod»