Nem kellesz eléggé

2010. január 03.

Csak túl elfoglalt, vagy nem fontos neki, hogy találkozzunk? Csak fáradt, vagy nem is akar figyelni rám? Én kívánok túl sokat, vagy ő érez keveset? Ismerős kérdések, amelyeken nem is rágódnánk, ha szembenéznénk a jelekkel, amelyek világosan megmutatják: nem kellünk eléggé.

Bárcsak időben kiszálltunk volna…
Ahhoz már elég régóta együtt vagyunk, hogy ne legyen kérdés, komolyan gondolja-e a másik a kapcsolatot – ám mégsem érezzük magunkat biztonságban, valami hiányzik, valami miatt mégiscsak felbukkan bennünk: vajon komolyan vesz bennünket? Vajon szeret eléggé? És az ember lánya ilyenkor egyet tesz: elhessegeti magától a kérdéseket és kétségeket, magyarázatokat talál a bántó viselkedésre, mentségeket cibál elő kedvese gyermekkorából, előző kapcsolataiból, és persze igyekszik egyre inkább olyan lenni, amilyet elképzelése szerint pasija nagyra értékelne. Közben pedig napról napra boldogtalanabbak vagyunk, fájdalmakat és sérelmeket halmozunk fel, míg végül ott állunk érzelmileg kifosztva, megkeseredve, mert bármit is tettünk, nem tudtuk megmenteni a kapcsolatot. És rádöbbenünk, hogy ha idejében kiszálltunk volna, rengeteg időt, energiát, fájdalmat spórolhattunk volna meg – ehhez mindössze annyit kellett volna tennünk, hogy egyszerűen belátjuk: nem kellünk neki eléggé, és szépen búcsút intünk, hogy új lehetőségek felé nyissuk meg a szívünket. Íme, az öt legsokatmondóbb jel, amely azt mutatja, hogy ezt kellene tennünk!

1. Ha szabadidejének csak töredékrészét akarja veled tölteni
Persze az egyedüllét teljesen természetes emberi igény. Ám ha egy férfi nagyon odáig van egy nőért, igyekszik minél több időt tölteni vele, háttérbe szorít mindent, amit csak lehet. Ha nem így történik, hajlamosak vagyunk ideológiákat gyártani (vagy átvenni az érintettől), és azzal mentegetni a másikat, hogy jobb társ lesz, ha feltöltődhet, hogy túl elfoglalt, hogy színesebb maradhat így, távolléttel fűszerezve a kapcsolat. De az igazság az, hogy ha pasid jóval kevesebb időt tölt veled, mint amennyit szeretnél és mint amennyi egy párkapcsolatban szokásos, akkor nem árt azon elgondolkodni, vajon ugyanígy viselkedne-e álmai nőjével is. És ha nem… akkor nem érdemli meg, hogy mellette légy, és elszalaszd azt, aki valóban rólad álmodik.

2. Ha nem akar felelősséget vállalni
Ha párod már amiatt is bosszús, hogy pluszmunkát jelent számára a Veled való együttlét megszervezése, ha a Te problémáidat úgy kezeli, hogy ahhoz neki semmi köze, ha eszedbe sem jut, hogy nehéz helyzetekben őt hívd segítségül, mert nem szeretnéd kitenni magad a morgolódásának, akkor ezek már elég beszédes jelek arra, hogy nem vagy számára olyan fontos, mint amennyire kellene. Magyarázat persze itt is mindig akad: csak tiszteletét fejezi ki azzal, hogy különálló, felnőtt lényként kezel; meg szeretné őrizni a szerelem rózsaszínűségét, és nem akarja ezt elrontani azzal, hogy betegen, segítségre szorulóan lát; a problémák kibeszélésére a barátnők valók, a kapcsolatot nem szabad ezzel terhelni stb.
Ám amikor egy pasi úgy istenigazából teper, akkor a kiszemelt nőről gondoskodni szeretne, felvállalni a gondjait, segítője, támasza lenni mindenben. Ha ennek még a szándéka sincs meg a pasiban, érzelmei valószínűleg nem teljesek.

3. Ha nem kérdez
Az a férfi, akinek érzései és szándékai mélyek, mindig kíváncsi az imádott nő személyiségére, múltjára, családjára, barátaira, terveire. Érdeklődve hallgat, kérdez, megnézegeti a könyveidet, infókat gyűjt a szeretteidről, kíváncsi a véleményeidre. Ha azt látod, hogy leginkább csak róla szól az együtt töltött idő, de amikor te mesélnél, szinte oda se figyel, közbevág, félbeszakít, és nem kéri a folytatást, akkor nem feltétlenül csak arról van szó, hogy a világ legegoistább fickójával hozott össze a sors. Persze a pasik valahogy mindig jóval önzőbbek, mint amennyire egy nő valaha is képes lenne, de azért ha szerelmesek, szívük választottjának kamaszkori élményei érdekfeszítőbbnek tűnnek a legizgalmasabb focimeccsnél is.

4. Ha képes lenne feladni a kapcsolatot
Férfi és nő között a szerelmi érzelmek területén nem sok különbség van: a szerelmes férfi számára épp olyan elképzelhetetlen a kapcsolat megszakítása, mint a nőknek. Ha tehát párod minden kis konfliktusnál odavágja, hogy „nem kötelező velem lenni”, ha a szakítással való fenyegetőzés kedvenc vitatechnikái csúcsa, ha képes lenne egy nem várt akadály esetén feladni a kapcsolatot, akkor kötődése messze áll a valódi összetartozástól. A szerelmes férfi számára akár álmai állását is kínálhatnák a világ legszebb helyén, ha ez a kapcsolatába kerülne, és nincs olyan külső akadály, aminek odébb tolásához ne ezerszeres erővel látna hozzá.

5. Ha nem hajlandó semmilyen áldozatot hozni
A férfiak tíz körömmel védik saját személyes szabadságukat, és be kell látnunk, hogy mi nők, bizony sokszor indokolttá is tesszük ezt. De nem arról van szó, hogy pasinknak szó nélkül ki kell dobnia kedvenc gimis pólóját vagy feltartott hüvelykujjal vigyorogva eltűrnie az általunk kikövetelt hátgyantát, ám egy kapcsolat mindig áldozatokkal jár. Ha a férfi még a legkisebb feladásra sem képes, hogy szerelme kedvében járjon, ha egyetlen hisztink után sem jött még úgy utánunk, hogy közben nem volt igazunk, akkor férfiúi önérzete bizony erősebb a szívében foglalt érzelmeknél.

Természetesen nehéz elfogadni azt, ha nem kellünk eléggé – de megéri belátni és továbblépni, hiszen mindenki megérdemli, hogy olyan társsal ébredjen fel reggelente, aki azt gondolja magában: micsoda ajándék, hogy éppen Te vagy mellettem!