Zsenikém - akcióban

2009. január 07.

Steve Carrel először szerepelt akciófilmben - de persze ez sem az a hagyományos, megszokott csihi-puhi. Ő vajon hogy látta, milyen egy vonat tetején verekedni?

Ez az első alkalom, hogy akciófilmben láthatunk. Élvezted az akciójelenetek forgatását? Egyik-másik igen látványos és nagy volt.

STEVE CARELL: Igen, azt hiszem, én erre születtem. Ez az egész akcióhős szerep tökéletesen illik hozzám. Edzettem előtte, csináltam három-négy fekvőtámaszt és felülést, mielőtt belefogtunk, és azt hiszem, ez látszik is a végeredményen.

Igazán remek volt, ahogyan a mozi vígjátékból akcióvá változott...

Érdekes, hiszen amikor először kezdtünk beszélni a filmről, úgy gondoltuk, egy akciófilmet kellene csinálnunk, aztután pedig arra, hogy egy igazi kémtörténetet. Fura, amikor bemutattuk az elképzelésünket, Pete Segal azt mondta: “óh, egyébként lesz egy verekedős jelenet ennek a terepjárónak a hátuljában és egy 50 mérfölddel száguldó vonat kocsijának a tetején. Mindent bele! Amikor ezt mondják, még csak hallod, de nem fogod fel, hogy mi is történik majd veled. De amikor ott vagy, és meg kell csinálnod, egészen más, mint amire számítasz. Megint más, amikor látod az egész filmet, mert a rengeteg akciójelent, amit néhány hónap alatt leforgattunk, együtt van, és sokkal ügyesebbnek és higgadtabbnak tűnök, mint amilyen valójában vagyok.

Az akciókra és a táncjelenetre is készülnöd kellett. Milyen volt ez? (Különösen a táncórák érdekelnek)

A táncjelenetet koreográfiáját elkészítették, és csak egy kis társas táncot kellett tanulnunk. Pete Segal nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy nem vagyok rongylábú, mire én csak annyit kérdeztem tőle, “Miért nem jössz ide, és csinálod te?” Nagyon jó volt megtanulni ezeket a dolgokat. Küzdő leckéket is kellett vennem. Gyakoroltam, hogyan kell bánni a lőfegyverrel, tulajdonképpen mindent megtanultunk, ami ahhoz kellett, hogy megvédjük az életünket. De ezekből semmit sem vettem át a magánéletembe.

Tudnál arról mesélni, milyen volt filmezni a hányós részt? Ez a DVD-n látható extraként…

Nagyon büszke pillanat volt ez számomra, hiszen minden színész életében eljön az a perc, hogy minden gyakorlás és kemény munka ellenére összecsapnak a feje fölött a hullámok. Amikor a repülőgép pilótafülkéjében ültem és kihánytam az ablakon, lehánytam magam, a táskám, azután a táskámról magamra borítottam. Azt hiszem minden belefektetett munkám és erőlködésem ellenére kudarcba fúlt az a vágyam, hogy abban az adott pillanatban színészi és művészi vénám megcsillogtassam.

Még egy utolsó kérdés - egy jelenetben csókolóztál Dwayne-nel és Anne-nel: ki csókol jobban?

Alan Arkin csókol mindenki közül a legjobban.

Ó, és azt a jelenetet kivágták?

Nem, ennek semmi köze a filmhez.

Megjelent DVD-n a Forum Home Entertainment gondozásában